Az elmúlt években a gazdaság kifehérítése érdekében a magyar adóhatóság fokozott figyelmet fordít a nem hivatalos, „fekete” foglalkoztatás visszaszorítására. A hatóság célja, hogy a szabálytalan foglalkoztatás olyan mértékű kockázattal járjon a munkaadók számára, amely mellett már ne érje meg a foglalkoztatással járó kötelezettségek kikerülése. Ennek érdekében kemény szankciókat alkalmaznak a szabályszegőkkel szemben. Azonban sokszor korántsem egyértelmű, hogy egy adott helyzetben mikor áll fenn a bejelentési kötelezettség, és a szigorú büntetések igazságtalanul sújthatnak olyan vállalkozásokat is, amelyek nem szándékosan sértik meg a szabályokat.
A „próbanap” mint kockázatforrás
Sok cég mindennapi gyakorlata, hogy a munkaerő-felvétel előtt ún. próbanap vagy próbainterjú keretében szeretné felmérni a jelentkezők alkalmasságát. Ennek célja, hogy a leendő munkáltató a gyakorlatban is meggyőződhessen arról, hogy a jelentkező valóban rendelkezik-e a szükséges tapasztalattal, rátermettséggel. Az ilyen, még a munkaszerződés megkötése előtti találkozók mindkét fél számára biztonságot adhatnak: a munkáltató láthatja, hogy a jelentkező alkalmas-e, a munkavállaló pedig eldöntheti, hogy valóban szeretne-e az adott cégnél dolgozni.
Azonban a magyar jog nem ismeri el önálló intézményként a próbanap vagy próbainterjú fogalmát. Az adóhatóság álláspontja szerint már egyetlen próbanap, vagy akár néhány órás próbafeladat ellátása is foglalkoztatásnak minősül, amely után bejelentési kötelezettség keletkezik – még akkor is, ha semmilyen díjazás nem történik. Vagyis ha valakit akár csak néhány órára is „próbára tesz” egy cég, akkor őt előzetesen be kell jelenteni legalább egyszerűsített foglalkoztatás keretében, máskülönben a cég komoly szankcióknak nézhet elébe.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adóhatóság akár utólag is vizsgálhatja, hogy a próbafeladatot végző személy milyen jogviszonyban állt a céggel, és ha úgy ítéli meg, hogy munkaviszony jött létre, súlyos bírságot szabhat ki a bejelentés elmulasztásáért.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai sem adnak felmentést
Az egyszerűsített foglalkoztatás rendszere arra hivatott, hogy könnyítse az alkalmi vagy időszakos munkák adminisztrációját. Ugyanakkor ennek is szigorú feltételei vannak, amelyek közül a legfontosabb, hogy a foglalkoztatás megkezdése előtt meg kell történnie a bejelentésnek. Ez akár telefonon vagy online is elvégezhető, de ha elmarad, az ugyanolyan súlyos mulasztásnak számít, mintha egy teljes értékű munkavállalót nem jelentettünk volna be.
A hatóság ebben a tekintetben nem mérlegel: ha akár csak egyetlen alkalommal is elmulasztjuk a bejelentést, automatikusan kiszabják a bírságot, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között történt a foglalkoztatás.
Amikor a vállalkozó munkavállalóvá válik
Külön figyelmet érdemel az a helyzet, amikor egy cég megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján foglalkoztat valakit, de a tényleges munkavégzés körülményei alapján az adóhatóság később munkaviszonynak minősítheti azt. Ez gyakran előfordul, ha például a vállalkozónak nincs saját eszköze, munkaidejét a cég határozza meg, és a cég irányítása alatt dolgozik.
Amennyiben ilyen átminősítésre kerül sor, nemcsak az adóterhek emelkednek meg, hanem a cég még bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt is bírságot kaphat. Ráadásul mindez független attól, hogy a munkáltató jóhiszeműen járt-e el, és valóban megbízási jogviszonyt feltételezett.
A szankciók súlyosak – nemcsak anyagi, hanem üzleti következményekkel is járhatnak
A leggyakoribb szankció a mulasztási bírság, amely munkavállalónként akár 2 millió forint is lehet. A hatóság minden esetben kiszab legalább valamekkora összegű bírságot, tehát a bejelentés elmulasztása garantáltan komoly anyagi terhet jelent.
Ha a jogsértés ismétlődik, a bírság mellett üzletbezárást is elrendelhetnek. Először 12 napra, de ha három éven belül ismét előfordul, a bezárás 30 napra, majd 60 napra is nőhet.
Emellett a cég feketelistára kerül, ahol két évig szerepel a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztatók között. Ez jelentős reputációs kárral is jár, és a vállalkozás elveszíti megbízható adózói státuszát, ami kihat a pályázati és közbeszerzési lehetőségekre, banki hitelképességre is.
Ha a cég elveszíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítését, az további kizárást jelenthet számos pályázatból, és akár korábban elnyert támogatásokat is vissza kell fizetni.
Végül, de nem utolsósorban, a KIVA (kisvállalati adó) jogosultság is automatikusan megszűnik, ha a bírság jogerőre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a cég legalább két évre elveszíti a kedvezőbb adózás lehetőségét, ami hatalmas pénzügyi érvágást jelenthet, különösen azoknak, akik kifejezetten ezzel az adózási formával kalkuláltak.
Mi a tanulság?
A jelenlegi szigorú szabályozási környezetben a foglalkoztatás minden formáját – legyen szó próbanapról, megbízási szerződésről vagy egyszerűsített foglalkoztatásról – alaposan mérlegelni kell. Érdemes minden esetben előre jogi szakértővel konzultálni, hogy elkerülhessük a későbbi vitákat és a súlyos bírságokat.
Az adóhatóság következetesen és szigorúan lép fel a be nem jelentett foglalkoztatás ellen, és még a jóhiszemű vállalkozásokat sem kíméli. Ezért minden munkáltatónak célszerű saját belső eljárásrendet kidolgozni a foglalkoztatás jogszerű biztosítására – így megelőzhetők a jövőbeni problémák.
