A gazdasági társaságok tagjainak társadalombiztosítási jogállása gyakran okoz fejtörést, és a legtöbb probléma a jogviszonyok helytelen megállapításából vagy tisztázatlanságából ered. Ezt jól példázzák az Adózónára érkező kérdések, amelyek megválaszolásához elengedhetetlen a jogviszonyok pontos tisztázása.
Egy konkrét eset: az egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetőjének jogviszonya
Vegyük például azt az esetet, amikor egy egyszemélyes kft. tulajdonosa egyben az ügyvezető is, nem kap jövedelmet, és a társasági szerződés nem tér ki az ügyvezetés jogviszonyára (munkaviszony vagy megbízás).
A Ptk. alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetést megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Mivel az ügyvezető nem rendelkezik munkaszerződéssel és nem kap díjazást, a jogviszonya megbízásnak minősül. A megbízás alapján azonban a Tbj. szerint társas vállalkozónak minősül, akit – hacsak többes jogviszony miatt nem mentesül – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel.
Ha később személyesen is közreműködik a társaságban, ez alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyát, és az ügyvezetői jogállását a megbízás szabályai szerint kell értékelni. Ha az ügyvezetésért díjazást kap, az megbízási díjnak minősül, és a Tbj. szerint kell a biztosítási kötelezettségét megállapítani.
A minimális járulékfizetés elkerülése
A minimális járulékfizetés elkerülésére a személyes közreműködéssel nem érintett ügyvezetőt érdemes munkaviszonyban, akár részmunkaidőben alkalmazni. Az új Tbj. bevezette a munkaviszony esetén a minimális járulékkötelezettséget, de a minimálbér 30 százaléka utáni járulék és szociális hozzájárulási adó még mindig kedvezőbb, mint a minimálbér utáni járulék és a 112,5 százaléka utáni szociális hozzájárulási adó.
Többes jogviszony esetén
Ha a munkaviszonyban álló ügyvezető személyesen is közreműködik és társas vállalkozó is, mindkét jogviszonyában terhelheti a minimumközteher. Ilyenkor optimálisabb, ha az ügyvezetést és a személyes közreműködést egyaránt munkaviszonyban látja el. A tevékenység jellege és intenzitása dönti el, hogy részmunkaidő vagy teljes munkaidő szükséges.
A T1041-es bejelentéskor 1101-es jogviszonykódot kell megjelölni, a tevékenységre jellemzőbb FEOR kóddal.
Lehetséges az is, hogy a tag heti 36 órás munkaviszonyban ügyvezető, míg társas vállalkozóként személyesen közreműködik. Ekkor a munkaviszonyban a tényleges munkabér a közterhek alapja, míg vállalkozóként a heti 36 órás munkaviszonyra tekintettel nincs minimális fizetési kötelezettség.
Ez többes biztosítási jogviszonyt jelent, tehát a tulajdonost mindkét jogviszonyban be kell jelenteni, és a 08-as bevallásban a társas vállalkozói jogviszonyáról akkor is számot kell adni, ha nem részesül tagi jövedelemben.
A gazdasági társaságok tagjainak társadalombiztosítási jogállása összetett kérdés, és a jogviszonyok pontos meghatározása elengedhetetlen a problémák elkerüléséhez. A cikkben bemutatott példák és megoldások segíthetnek a helyes jogviszony megállapításában és a minimális járulékfizetési kötelezettség optimalizálásában.
