Az Európai Bizottság a közelmúltban olyan javaslatokkal állt elő, amelyek célja, hogy ösztönözze a beruházásokat és támogassa a megtakarítókat Európában. Ugyanakkor a javaslatok között vannak olyan elemek is, amelyek újabb adóterhet jelenthetnek a nagyvállalatok számára, és vitát váltanak ki a tagállamok között.
Adóterhek csökkentése vs. új adóbevételek
A Bizottság szándéka az, hogy csökkentse a megtakarítók és befektetők adóterheltét, ezáltal élénkítve a gazdasági aktivitást.
Ugyanakkor a költségvetési igények és az uniós kötelezettségek miatt vizsgálják olyan új adók bevezetését is, amelyek kifejezetten nagyvállalatokat céloznak majd.
Hatalmas cégek új céltáblán
A javaslatok között szerepelhet olyan “levél” adó (corporate levy), amely a 50 millió eurós árbevételt meghaladó vállalatokra vonatkozna. Ezek a cégek külön díjat fizetnének az EU-s költségvetésbe, azzal a céllal, hogy az EU ne csak tagállamok hozzájárulásaiból éljen.
Ez egyfajta arányos hozzájárulás lehetne – minél nagyobb a nyereség vagy az árbevétel, annál nagyobb teher.
Tagállamok véleménye és kihívások
-
A javaslat végrehajtásához unánszos jóváhagyás szükséges az összes tagállamtól, ami sok kompromisszumot vetít előre.
-
Egyes országok tartanak attól, hogy a már nehéz gazdasági környezetben az új adó terhet ró a vállalkozásokra, és versenyképességi hátrányt okozhat.
-
Azt is kritizálják, hogy az adópolitika “finomsága” sokszor bonyolult jelentési kötelezettségeket hoz, ami plusz adminisztrációs terheket generál a cégek számára.
Kitekintés: mennyi változás várható?
-
A nagyvállalatok várhatják, hogy a jövőben “nemzetközi minimáladó” szabályokhoz (Pillar Two, OECD) igazítsák adózásukat, ami az adókikerülést csökkentené.
-
Az EU papíron támogatja az adóegyszerűsítést és a felesleges szabályok megszüntetését, de a valóságban sok részletszabály összeütközéseket okozhat.
-
Az új adóintézkedések várhatóan főleg a gazdaság nagy szereplőit érintenék, nem a kis- és középvállalkozásokat — de ők is érezhetik a “felszíni hullámokat”.
