A munkaidőkeret működése a gyakorlatban A munkaidőkeret szerinti munkaidő kiszámítása Munkaidőkeret alkalmazásakor a munkáltatónak előre meg kell határoznia, hogy a teljes keretidő alatt összesen hány órát kell a munkavállalónak dolgoznia rendes munkaidőben. Ezt általában az általános munkarend alapján számítják ki. A kiinduló adatok a következők: a munkavállaló napi munkaideje (teljes munkaidő esetén 8 óra, […]
A munkaidőkeret 2. rész Read More »
A munkaidőkeret a rugalmas munkaidő-beosztás egyik eszköze, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató az általános munkarendtől eltérve, egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt a munka mennyiségéhez igazítva Egyszerűen megfogalmazva a munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkavállalónak egy előre meghatározott hosszabb időszak alatt kell teljesítenie a szerződés szerinti munkaóráit, nem pedig naponta vagy hetente rögzített óraszámban. Ez a
A munkaidőkeret 1. rész Read More »
A munkavállalók számára a távollét gyakran pihenési lehetőséget jelent, azonban a munkáltatók számára kulcsfontosságú a megfelelő tervezés és a jogszabályi előírások betartása. Az alábbi cikk a 2012. évi I. törvény, azaz a Munka Törvénykönyve alapján ismerteti a távollétek különböző jogcímeit és a munkáltatók lehetőségeit. Munkaszüneti napok és pihenőnapok Munkaszüneti napok A Munka Törvénykönyve 102. §
A munkaidő és távollétek kezelése a Munka Törvénykönyve alapján Read More »
A határozott időtartamú munkaviszony széles körben alkalmazott foglalkoztatási forma, amely különösen előnyös lehet a munkáltatók számára, mivel bizonyos jogi kötöttségektől mentesít. Azonban a szabályozásban vannak olyan korlátozások is, amelyeket figyelembe kell venni. Mikor alkalmazható határozott időtartamú munkaviszony? A munkáltató és a munkavállaló bármikor megállapodhatnak a határozott időtartamú foglalkoztatásról, hiszen erre vonatkozó korlátozás nincs. A leggyakoribb
Határozott időtartamú munkaviszony: lehetőségek és kihívások Read More »
HÍVÁS
