Az egyszerűsített ESRS célja az adminisztráció csökkentése
Az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok (ESRS) az elmúlt években gyorsan és elég „brutál” ütemben épültek ki. A vállalatok jelentős része azt érezte, hogy a fenntarthatósági riportolás egyre inkább a túlzott adminisztráció irányába tolódik: rengeteg adatpont, bonyolult táblázatok, nehezen átlátható elvárások.
Az egyszerűsített ESRS erre a helyzetre reagál. A cél nem az, hogy az EU visszakozzon a fenntarthatósági céloktól, hanem az, hogy a jelentéstétel:
-
kezelhetőbb legyen a vállalatok számára,
-
jobban tükrözze a ténylegesen lényeges információkat,
-
és jobban illeszkedjen a vállalati döntéshozatali folyamathoz.
A koncepció lényege: kevesebb adat, értelmesebb tartalom.
Az ESRS egyszerűsítésének háttere
Az ESRS a CSRD-irányelv végrehajtási szintje, vagyis konkrétan meghatározza, hogy a fenntarthatósági jelentésben milyen témákról, milyen struktúrában és milyen részletezettséggel kell beszámolni.
A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy:
-
több száz, akár ezer adatponttal dolgoznak a nagyobb cégek,
-
az ESG-jelentés sok helyen „checkbox-gyakorlat” lett,
-
a vállalatok egy része úgy érezte, a hangsúly elcsúszott a formáról a valódi tartalom rovására.
Az egyszerűsített ESRS erre válaszként:
-
csökkenti az adatpontok számát,
-
erősebben a kettős lényegességre épít (mi fontos pénzügyileg, és mi fontos környezeti-társadalmi szempontból),
-
nagyobb szabadságot ad annak, hogy a vállalat a saját üzleti modelljéhez, kockázataihoz igazítsa az ESG-jelentés struktúráját.
Kevesebb adatpont, fókuszáltabb ESG-tartalom
Az egyszerűsített ESRS egyik kulcselve, hogy nem kell mindenről mindent jelenteni. A standardok a túlzott részletezés helyett azokra az információkra koncentrálnak, amelyek valóban befolyásolják:
-
a vállalat pénzügyi helyzetét,
-
a vállalat környezeti és társadalmi hatásait,
-
a befektetők, bankok, üzleti partnerek döntéseit.
Ennek eredménye a gyakorlatban:
-
átláthatóbb riportok a menedzsment és az érintettek számára,
-
jobban olvasható ESG-jelentés a „külsősöknek” (bank, befektető, vevő),
-
kevesebb „töltelékadat”, több érdemi elemzés.
Az elvárás nem az, hogy minden vállalat mindent ugyanazzal a mélységgel tárgyaljon, hanem az, hogy ami lényeges, arról érdemi, konzisztens információ jelenjen meg.
Nagyvállalatok és KKV-k eltérő, de összefüggő pályán
Az egyszerűsített ESRS célcsoportja elsősorban a közvetlenül CSRD-köteles vállalatok: nagyvállalatok, tőzsdei cégek, egyes pénzügyi intézmények. Ők azok, akiknek a fenntarthatósági jelentés kötelező, szerteágazó és részletes.
Ugyanakkor a hatás nem áll meg a nagy szereplőknél. A beszállítói láncokon keresztül:
-
a nagyvállalatok továbbhárítják az információs igényt a beszállítóikra,
-
a KKV-k felé is érkeznek majd standardizáltabb ESG-adatkérések,
-
a bankok és befektetők KKV-kon is egyre tudatosabban kérnek fenntarthatósági információkat.
Ezt egészítik ki a kifejezetten KKV-knak szánt, külön „light” szabályrendszerek (pl. tőzsdei KKV-knak, vagy önként jelentkező, nem kötelezett KKV-knak szóló keretek). A kép tehát egységesebb, de sávos: más szintű elvárás a nagyvállalatoknak, és más a kisebb cégeknek.
Digitális támogatás és tudásközpontok szerepe
Az egyszerűsítés nemcsak a standardok szintjén zajlik, hanem az eszközök és tudásanyagok oldalán is. A cél, hogy a vállalatok ne PDF-ek között bolyongva próbálják értelmezni a kötelezettségeiket, hanem:
-
strukturált, kereshető tudásbázishoz férjenek hozzá,
-
útmutatókat kapjanak a lényegességi elemzésekhez,
-
mintákat és példákat lássanak arra, hogyan lehet „nem papírszagú” ESG-jelentést készíteni.
Ez különösen azoknak a cégeknek segít, amelyeknél a fenntarthatósági jelentés nem külön osztály, hanem 1–2 ember „mellékes projektje”.
