EU 2040-es klímacél: 90%-os kibocsátáscsökkentés és halasztott ETS2 indulás

90%-os kibocsátáscsökkentés 2040-ig: új szintre lép az EU klímapolitikája

Az EU Tanácsának soros elnöksége és az Európai Parlament képviselői előzetes politikai megállapodást értek el az európai klímatörvény módosításáról. A csomag lényege, hogy 2040-re 90%-os nettó kibocsátáscsökkentési célt rögzítenek az 1990-es bázisévhez képest. Ez lesz a hivatalos, jogilag kötelező közbenső lépcsőfok a 2050-es klímasemlegesség felé.

A megállapodás kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az új cél egyszerre szolgálja a klímavédelmet és az európai versenyképesség védelmét: a jogalkotók szerint kiszámítható pályát ad az iparnak és az energiapiacnak, miközben az átmenet társadalmilag is kezelhető kell legyen.

Rugalmasság és nemzetközi karbonkreditek

A 90%-os cél nem „kőbe vésett” egyenes vonal: a csomag több rugalmassági elemet is tartalmaz. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy 2036-tól korlátozott mértékben nemzetközi karbonkrediteket is figyelembe lehet venni a 2040-es cél teljesítésénél.

A jelenlegi elképzelés szerint:

• legfeljebb az 1990-es nettó kibocsátás 5%-áig lehet magas minőségű külföldi krediteket beszámítani,

• ezzel együtt legalább 85%-os hazai kibocsátáscsökkentést továbbra is az EU-n belül kell teljesíteni,

• 2031–2035 között pilot szakasz indulhat, amely a nemzetközi kreditpiac minőségét, integritását teszteli.

A kompromisszum célja, hogy az EU némi mozgásteret kapjon, ha bizonyos ágazatokban lassabban halad a csökkentés, de közben ne nyíljon akkora kiskapu, ami teljesen kiüresíti a hazai éghajlatvédelmi erőfeszítéseket.

Halasztott ETS2: egy év plusz idő a háztartásoknak és a fuvarozásnak

A döntés másik kézzelfogható eleme, hogy elhalasztják az ETS2 indulását. Az új, épületekre és közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer eredetileg 2027-től lépett volna életbe, a megállapodás viszont 2028-ra tolja a kezdést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• a lakossági fűtéshez használt fosszilis energiahordozók,

• és a közúti üzemanyagok

csak később kerülnek be a kvótarendszerbe. A lépést főleg a magas energiaárak és az infláció miatti társadalmi érzékenységgel indokolták: a döntéshozók nem akartak még egy plusz terhet azonnal rátenni a háztartásokra és a kisebb fuvarozó cégekre.

Vállalkozások és tagállamok előtt álló feladatok

Bár a mostani megállapodás „csak” egy keretjellegű cél, a vállalkozások szempontjából nagyon egyértelmű üzenetet hordoz:

• az EU nem lép le a klímasemlegesség pályájáról,

• a 90%-os célhoz szektorális jogszabályok, új részletszabályok és szigorúbb végrehajtás társul majd.

A következő években várhatók többek között:

• a meglévő EU ETS további finomhangolásai,

• újabb energiahatékonysági és megújulóenergia-követelmények,

• a zöld ipar támogatását célzó programok (támogatások, garanciarendszerek, gyorsított engedélyezés).

A magyar cégek számára ez két dolgot jelent egyszerre:

1. Nyomás – a nagyvállalatoknak és energiaközintenzív ágazatoknak számolniuk kell a szigorodó kibocsátási pályával, a karbonköltségek fokozatos emelkedésével, illetve a beszállítói elvárások erősödésével.

2. Lehetőség – minden, ami energiahatékonyságot, megújuló energiát, ipari modernizációt vagy zöld technológiát érint, hosszú távon piaci előnyt is jelenthet, mert a támogatási források, kedvezményes finanszírozási eszközök ebbe az irányba áramlanak.

Politikai kompromisszum a versenyképesség és a klímavédelem között

A 2040-es cél körüli tárgyalások hónapok óta feszült légkörben zajlottak: több tagállam attól tartott, hogy a túl szigorú cél ipari versenyhátrányt okozhat az EU-nak az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Mások viszont azt kérték számon, hogy a nemzetközi kreditek és a rugalmasságok gyengítik az éghajlatvédelmi ambíciót.

A mostani megállapodás valójában egy kényes kompromisszum:

• a 90%-os szám elég magas ahhoz, hogy az EU a nemzetközi klímapolitikában továbbra is „élharcos” maradjon,

• ugyanakkor a rugalmasságok (kreditek, halasztott ETS2, felülvizsgálati mechanizmus) teret adnak a jövőbeni politikai és gazdasági alkuknak.

Következő lépések: formális elfogadás és végrehajtási csomagok

A most bejelentett egyezség még csak előzetes politikai megállapodás: a klímatörvény módosítását hivatalosan is el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez jellemzően már csak formai lépés, de a részletek még módosulhatnak a végső szövegezés során.

A 90%-os 2040-es cél azonban így is jelzi, merre megy tovább az uniós klímapolitika:

• erős, jogilag kötelező éghajlatvédelmi pálya,

• néhány stratégiai „pufferponttal” – időbeli halasztásokkal, kreditlehetőségekkel –,

• amelynek árát végső soron az európai ipar, a fogyasztók és a költségvetések közösen állják.