Infláció 2,2 százalékon: közel az EKB céljához
Az Eurostat novemberre vonatkozó gyorsbecslése szerint az éves infláció az eurozónában 2,2 százalékra emelkedett, az októberi 2,1 százalékról. A mutató továbbra is szorosan az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célja körül mozog, de az irány most ismét enyhén felfelé mutat.
Havi alapon az összesített HICP-index novemberben –0,3 százalékos változást mutatott, vagyis éves szinten gyorsult a drágulás, de hónapról hónapra enyhe visszahúzódás látszik – részben szezonális hatások miatt (ősz végi akciók, ruházati leárazások, energiafogyasztás változása).
Szolgáltatások húzzák az árakat, az energia már kevésbé fékez
Az infláció szerkezetét nézve jól látszik, hogy a szolgáltatások maradtak a fő „árhúzók” az eurozónában:
-
szolgáltatások: kb. 3,5% éves drágulás,
-
élelmiszer, alkohol, dohány: nagyjából 2,5% körüli emelkedés,
-
nem energiaipari iparcikkek: kb. 0,6% körüli, nagyon visszafogott növekedés,
-
energia: enyhe, 0% körüli – kis mértékben negatív tartományból kifelé mozgó árváltozás.
A kép üzenete:
-
a komoly inflációs nyomás már nem az energiaárakból érkezik,
-
a mindennapi élet szempontjából fontos szolgáltatások drágulása tartósan magas,
-
az iparcikkek (tartós fogyasztási cikkek, háztartási termékek) ára gyakorlatilag alig mozdul.
Országonként eltérő pálya az euróövezetben
A nagyobb euróövezeti gazdaságok között jelentős különbségek látszanak az inflációs adatokban:
-
Németország: kb. 2,6% – az infláció újra enyhén emelkedő pályán,
-
Spanyolország: kb. 3,1% – továbbra is az egyik legmagasabb érték a zónában,
-
Franciaország: kb. 0,8% – az egyik legalacsonyabb infláció az eurozónában,
-
Olaszország: kb. 1,1% – enyhe visszaesés a korábbi szintekhez képest.
Az eurozónán belül vannak országok, ahol 4% fölötti inflációt mérnek, míg másutt 0,5% körüli értékek látszanak – vagyis az átlag mögött nagyon heterogén kép áll.
Maginfláció stabil, az EKB továbbra is óvatos
A maginfláció – azaz az energia és élelmiszerárak nélkül számolt mutató – kb. 2,4 százalék körüli szinten stabilizálódott. Ez két dolgot jelez:
-
a korábbi, sokkoló inflációs hullám jelentős része lecsengett,
-
ugyanakkor a belső árnyomás (bérek, szolgáltatások, bérleti díjak, egyéb költségek) még nem tűnt el.
Piaci elemzők szerint a mostani adatok:
-
nem indokolnak újabb kamatemelést az EKB részéről,
-
viszont nem is adnak alapot egy gyors, agresszív kamatcsökkentési ciklusra,
-
inkább azt erősítik, hogy a jegybank kiváró üzemmódban marad, és csak akkor kezd lazítani, ha az infláció tartósan 2% közelében marad, miközben a gazdasági növekedés nem esik vissza túlságosan.
