Átmeneti fakitermelési korlátozás előkészítéséről döntött a kormány a természetvédelmi szempontból kiemelt állami erdők egy részében.
A moratórium a tervek szerint 2026. szeptember 30-ig tart, és azokra az állami tulajdonban lévő erdőkre terjed ki, amelyek természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésűek, továbbá természetes, természetszerű vagy származék erdőként szerepelnek az erdészeti nyilvántartásban.
A korlátozás azonban nem jelent teljes fakitermelési leállást. Csak azokra a munkákra vonatkozik, amelyek elvégzésével erdőfelújítási kötelezettség keletkezne. Emellett több olyan kivételt is meghatároztak, amelyek alapján egyes erdőkezelési, biztonsági, hatósági vagy pályázati munkák a moratórium alatt is folytathatók maradhatnak.
A döntés közvetlenül elsősorban az állami erdőgazdaságokat, nemzeti park igazgatóságokat és vízügyi szerveket érinti, de hatással lehet az általuk megbízott fakitermelőkre, fuvarozókra, erdészeti szolgáltatókra és faipari partnerekre is.
A moratórium végrehajtásához további intézkedések szükségesek
A megjelent döntés egy kormányhatározat, amely az illetékes minisztert az átmeneti moratórium elrendeléséhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételére utasítja.
Ez azért lényeges, mert a határozat nem egy minden erdőgazdálkodóhoz közvetlenül címzett, részletes végrehajtási rendelet. Az operatív korlátozásokat az állami erdészeti társaságok, a nemzeti parkok és a vízügyi igazgatási szervek felé kiadott intézkedések tehetik ténylegesen alkalmazhatóvá.
Az érintett vállalkozásoknak ezért nem kizárólag a kormányhatározatot kell figyelniük. Meg kell várniuk, illetve be kell kérniük az adott állami erdőgazdálkodó konkrét tájékoztatását vagy utasítását is.
Egy már megkötött vállalkozási vagy alvállalkozói szerződés teljesítését ugyanis az dönti el, hogy az érintett erdőrészlet ténylegesen a moratórium hatálya alá kerül-e, és a tervezett munka valamelyik kivételhez tartozik-e.
A korlátozás csak meghatározott állami erdőkre terjed ki
A moratórium nem érinti automatikusan Magyarország valamennyi erdejét.
A korlátozás alkalmazásához több feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Az érintett területnek:
- állami tulajdonban kell állnia;
- természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésűnek kell lennie;
- természetes, természetszerű vagy származék erdőként kell szerepelnie;
- a tervezett fakitermelésnek erdőfelújítási kötelezettséget kell keletkeztetnie.
Ha ezek közül valamelyik feltétel hiányzik, a moratórium a kormányhatározat alapján nem feltétlenül alkalmazható.
A magántulajdonban álló erdőkre tehát a mostani döntés nem terjed ki. Ugyancsak nem vonatkozik automatikusan minden állami erdőre, mivel a gazdasági rendeltetésű vagy más természetességi kategóriába sorolt területek nem feltétlenül tartoznak az érintett körbe.
A három természetességi kategória elkülönítése meghatározó
Az erdőtörvény az erdőket természetességi állapotuk alapján több kategóriába sorolja. A moratórium a három magasabb természetességi szintű kategóriát érinti.
A természetes erdők összetétele és szerkezete nagymértékben megfelel az adott termőhelyen emberi beavatkozás nélkül kialakuló erdőtársulásnak.
A természetszerű erdők szintén közel állnak a természetes állapothoz, de létrejöttükben vagy fenntartásukban már emberi beavatkozás is szerepet játszhat.
A származék erdők szerkezete és fafajösszetétele korábbi beavatkozások következtében részben átalakult, de továbbra is meghatározóan az adott területre jellemző őshonos fafajokból állnak.
Az átmeneti erdők, kultúrerdők és faültetvények nem kerültek be automatikusan a moratóriummal érintett természetességi kategóriák közé.
Az adott erdőrészlet besorolását nem a helyszíni benyomás vagy a vállalkozó saját értékelése határozza meg. A természetességi állapotot az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletenként tartják nyilván.
Nem minden fakitermelési munkát függesztenek fel
A korlátozás az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésre irányul.
Az erdőtörvény alapján ilyen kötelezettség jellemzően a véghasználathoz kapcsolódik. Ide tartozhat:
- a tarvágás;
- a fokozatos felújítóvágás;
- a szálalóvágás véghasználati része.
Ezeknél a beavatkozásoknál az idős faállomány eltávolítását követően gondoskodni kell az erdő természetes vagy mesterséges megújításáról.
A moratórium tehát nem minden egyes fa kivágását tiltja meg. Az erdőállomány fenntartását, egészségének megőrzését vagy biztonságát szolgáló egyes munkák továbbra is elvégezhetők maradhatnak.
Ez fontos különbség az erdészeti vállalkozások számára, mert egy adott munkaterület átmeneti korlátozása nem feltétlenül jelenti valamennyi ott tervezett tevékenység megszüntetését.
Az erdőnevelési munkák továbbra is folytathatók
A moratórium nem terjedhet ki az erdőnevelési feladatokra.
Az erdőnevelés célja nem az erdőállomány végleges kitermelése, hanem annak megfelelő fejlődése, egészségi állapota és fafajösszetétele.
Ebbe a körbe tartozhatnak például:
- az ápolási munkák;
- a tisztítás;
- a törzskiválasztó gyérítés;
- a növedékfokozó gyérítés;
- az állomány megfelelő szerkezetét kialakító beavatkozások.
A konkrét munka minősítését azonban az erdőterv, a műveleti lap, a hatósági előírások és az erdőgazdálkodó utasítása alapján kell elvégezni.
Nem elegendő egy munkát pusztán a szerződésben erdőnevelésnek nevezni, ha annak tényleges tartalma véghasználati fakitermelésnek minősül.
A hatóság által elrendelt fakitermelések kivételt képeznek
A korlátozás nem akadályozhatja a hatóság által elrendelt fakitermeléseket.
Ilyen intézkedésre sor kerülhet például akkor, ha az erdő egészségi állapota, valamely károsító terjedése vagy más erdővédelmi ok miatt beavatkozás szükséges.
A kivétel alkalmazásához megfelelő hatósági döntés vagy előírás szükséges. A vállalkozónak ezért célszerű elkérnie a munkát megalapozó határozatot, engedélyt vagy más hivatalos dokumentumot.
Ez különösen fontos lehet egy későbbi ellenőrzésnél, amikor igazolni kell, hogy a moratórium alatt végzett munka jogszerű kivétel alapján történt.
Az engedélyezett erdőigénybevételhez kapcsolódó munkák sem állnak le
A hatóság által jóváhagyott erdőigénybevételhez kapcsolódó fakitermelések szintén kívül maradhatnak a moratóriumon.
Erdő igénybevételére kerülhet sor például:
- közlekedési beruházás;
- közműépítés;
- árvízvédelmi fejlesztés;
- nyomvonalas infrastruktúra;
- más engedélyezett területhasználat
megvalósítása érdekében.
A kivétel kizárólag a hatóság által jóváhagyott igénybevételhez kapcsolódó fakitermelésre vonatkozhat. Egy tervezett beruházás vagy folyamatban lévő engedélykérelem önmagában még nem feltétlenül elegendő.
A közvetlen veszélyhelyzetek elhárítása elsőbbséget élvez
A moratórium nem terjedhet ki azokra a fakitermelésekre, amelyek közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárításához, illetve vagyontárgyak megóvásához szükségesek.
Ilyen helyzet alakulhat ki például:
- utak mellé dőlt vagy dőlésveszélyes fáknál;
- lakóépületet vagy más létesítményt veszélyeztető állománynál;
- viharkár következtében instabillá vált fáknál;
- közművezetéket veszélyeztető esetekben;
- turistaút biztonságát közvetlenül fenyegető helyzetben.
A veszélyhelyzetet és az elvégzett beavatkozást ebben az esetben is célszerű részletesen dokumentálni. Hasznos lehet a fényképfelvétel, a helyszíni jegyzőkönyv, a szakmai vélemény és a munkát elrendelő írásos utasítás megőrzése.
Az idegenhonos és inváziós fafajok kitermelése megmaradhat
A moratórium nem akadályozhatja az idegenhonos, inváziós vagy erdészeti tájidegen fafajok eltávolítását.
Ezeknek a fafajoknak a visszaszorítása sok esetben éppen a természetes erdőtársulások helyreállítását és az őshonos élővilág védelmét szolgálja.
A kivétel azonban nem jelenti azt, hogy a moratóriummal érintett erdőrészlet teljes állománya kitermelhető pusztán azért, mert abban idegenhonos fajok is találhatók.
A fakitermelést az eltávolítandó fafajokra, az erdőtervi előírásokra és a természetvédelmi célokra figyelemmel kell megszervezni.
A járványos vagy tömegesen károsodott fák kivágása is folytatható
Kivételt képeznek a növényi járvány által érintett vagy más erdővédelmi okból sürgős beavatkozást igénylő állományok is.
A fertőzött vagy károsodott faanyag erdőben hagyása bizonyos esetekben a károsítók további terjedéséhez vezethet. A gyors kitermelés ezért az egészséges állomány megóvását szolgálhatja.
Az ilyen beavatkozásoknál is szükség lehet hatósági, erdővédelmi vagy szakirányítói dokumentációra. Az egészségügyi fakitermelés minősítése nem használható általános kibúvóként egy egyébként moratórium alá eső véghasználat folytatására.
A már megkezdett munkák befejezhetők lehetnek
A tárgyévben már megkezdett, de még be nem fejezett fakitermelések szintén kivételt képeznek.
Ez a szabály megakadályozhatja, hogy egy félbehagyott munkaterület erdővédelmi, munkabiztonsági vagy gazdasági szempontból rendezetlen állapotban maradjon.
A „már megkezdett” állapotot ugyanakkor bizonyítani kellhet. Ennek alátámasztására szolgálhat:
- a munkaterület átadásáról készült jegyzőkönyv;
- a teljesítési napló;
- a kitermelési bejelentés;
- a korábban kiállított szállítójegy;
- a gépi munkavégzés dokumentációja;
- a helyszíni fényképfelvétel;
- a részszámla vagy teljesítésigazolás.
Egy pusztán aláírt, de ténylegesen még meg nem kezdett szerződés nem feltétlenül tartozik automatikusan ebbe a kivételbe.
A támogatott projektek határidős munkái védelmet kaphatnak
A folyamatban lévő pályázati projektek keretében végzett, határidőhöz kötött munkák szintén folytathatók maradhatnak.
Ez különösen azoknál az erdészeti, természetvédelmi vagy területfejlesztési programoknál fontos, amelyeknél a támogatási szerződés pontos megvalósítási határidőt ír elő.
A kivétel alkalmazásához azonban igazolni kellhet:
- a támogatási jogviszony fennállását;
- a projektben meghatározott munkatartalmat;
- a teljesítési határidőt;
- a fakitermelés szükségességét;
- a munka elmaradásának támogatási következményeit.
A projektgazdának célszerű írásos állásfoglalást kérnie az érintett erdőgazdálkodótól, illetve szükség esetén a támogatótól is.
A honvédelmi és katasztrófavédelmi munkák elsőbbséget kapnak
A honvédelmi és katasztrófavédelmi célú sürgős intézkedések szintén kivételt képeznek.
Ebbe a körbe tartozhatnak például:
- erdőtűz elleni védekezéshez szükséges munkák;
- viharkár felszámolása;
- árvízvédelmi beavatkozás;
- veszélyes terület megközelítésének biztosítása;
- honvédelmi létesítmény vagy útvonal védelme.
A kivétel a sürgős, indokolt munkák elvégzését teszi lehetővé, nem pedig a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi rendeltetésű területeken végzett valamennyi kitermelést.
Az erdészeti alvállalkozóknak szerződésenként kell vizsgálódniuk
A moratórium az állami erdőket kezelő szervezeteken keresztül az erdészeti vállalkozások megrendelésállományára is hatással lehet.
A fakitermelőknek, gépi szolgáltatóknak, fuvarozóknak és faanyag-átvevőknek célszerű minden érintett szerződésnél ellenőrizniük:
- az erdőrészlet tulajdonosát;
- az erdő elsődleges rendeltetését;
- a természetességi kategóriát;
- a tervezett fakitermelés jogcímét;
- az erdőfelújítási kötelezettség keletkezését;
- az alkalmazható kivételt;
- a munka megkezdésének időpontját;
- az erdőgazdálkodó írásos utasítását.
A munkát nem célszerű kizárólag szóbeli tájékoztatás alapján folytatni. Egy esetleges hatósági vagy belső ellenőrzés során fontos lehet annak igazolása, hogy a vállalkozó milyen utasítás és milyen dokumentum alapján dolgozott.
A szerződés módosítása nem történik meg automatikusan
A moratóriumra hivatkozás önmagában nem feltétlenül szünteti meg vagy módosítja automatikusan a korábban megkötött vállalkozási szerződést.
Meg kell vizsgálni:
- lehetetlenné vált-e a teljesítés;
- csak átmeneti akadály keletkezett-e;
- más munkaterület biztosítható-e;
- alkalmazható-e valamely kivétel;
- módosítható-e a teljesítési határidő;
- keletkezik-e többletköltség;
- mit tartalmaz a szerződés a hatósági korlátozásokról.
A vis maiorra való hivatkozás sem automatikus. Annak feltételeit a szerződés, az esemény előre láthatósága és a teljesítésre gyakorolt tényleges hatás alapján kell megítélni.
A feleknek célszerű írásban rögzíteniük a munka felfüggesztését, a módosított határidőt, az őrzési és állagmegóvási feladatokat, valamint a már elvégzett teljesítés elszámolását.
Nem országos tűzifa- vagy faanyagtilalomról van szó
A döntés szűk területi és szakmai hatálya alapján nem következik belőle Magyarország teljes fakitermelésének leállítása.
A korlátozás nem terjed ki automatikusan:
- a magánerdőkre;
- valamennyi állami erdőre;
- a kultúrerdőkre és faültetvényekre;
- minden erdőnevelési munkára;
- az egészségügyi és veszélyelhárítási kitermelésekre;
- az idegenhonos fajok eltávolítására.
A moratórium ezért önmagában nem jelent teljes országos tűzifa- vagy iparifa-ellátási tilalmat.
Helyi vagy egyes szerződéses ellátási láncokban azonban átmeneti változás bekövetkezhet, különösen akkor, ha egy feldolgozó vagy kereskedő jelentős mennyiségű faanyagot szerzett volna be az érintett állami erdőrészletekből.
Hosszabb távú erdőgazdálkodási reform is készülhet
A kormányhatározat nemcsak az átmeneti moratóriumról rendelkezik. Elindítja az érintett erdőterületek hosszú távú erdővédelmi és erdőkezelési céljainak felülvizsgálatát is.
A cél az ökológiai alapokon nyugvó állami erdőkezelés szerepének megerősítése, a természet- és klímavédelmi garanciák javítása mellett.
A felülvizsgálat során ugyanakkor az erdőalapú gazdaság működőképességét is figyelembe kell venni.
Ez arra utal, hogy a későbbi szabályozásnak egyszerre kell kezelnie:
- az erdők természetvédelmi értékét;
- a folyamatos erdőborítás fenntartását;
- a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást;
- a faanyagtermelés gazdasági szerepét;
- az erdészeti vállalkozások működését;
- a lakossági és ipari faanyagigényeket;
- az állami erdőgazdaságok pénzügyi fenntarthatóságát.
A szeptember végéig tartó időszak ezért nem csupán átmeneti leállást, hanem egy hosszabb távú szabályozási átalakítás előkészítését is szolgálhatja.
Az érintett vállalkozások azonnali ellenőrzési listája
Az állami erdőkben dolgozó erdészeti és faipari vállalkozásoknak célszerű rövid időn belül áttekinteniük folyamatban lévő munkáikat.
Az ellenőrzés terjedjen ki:
- az érintett erdőrészletek nyilvántartási adataira;
- az elsődleges rendeltetésre;
- a természetességi kategóriára;
- a fakitermelési módra;
- az erdőfelújítási kötelezettségre;
- a már megkezdett teljesítés dokumentumaira;
- az esetleges pályázati határidőkre;
- a megrendelő írásos tájékoztatására;
- a vállalkozási szerződések határidőire;
- a munkavállalók és gépek átcsoportosításának lehetőségére.
A moratórium pontos vállalati hatását nem lehet kizárólag az erdő földrajzi elhelyezkedése alapján meghatározni. Az erdőrészlet jogi és erdészeti besorolását, valamint a tervezett munka tartalmát együttesen kell értékelni.
