Friss IMF-blogposzt szerint történelmi szintre ugrott a globális gazdasági bizonytalanság, miközben a gazdasági hangulat (sentiment) még mindig pozitív és az átlag fölött van. Vagyis: mindenki ideges, mindenki tudja, hogy káosz van – és mégis bíznak abban, hogy a gazdaság nem borul fel.
Mi ez az egész bizonytalanság-sztori?
Az IMF a World Uncertainty Index (WUI) nevű mutatóját használja arra, hogy mérje, mennyire bizonytalan a világ a jövőt illetően.
A lényeg:
-
2025-ben a WUI kb. a duplájára nőtt januárhoz képest.
-
A fő okok:
-
geopolitikai feszültségek, háborúk, konfliktusok,
-
vámháborús sztorik, kereskedelmi súrlódások,
-
nagy kormányzati irányváltások (választások, új szabálycsomagok, vámok, támogatási rendszerek).
-
Az IMF erre ráhúzott még egy extra réteget is:
World Policy Uncertainty Index – a „politikai para-mérő”
Külön csináltak egy World Policy Uncertainty Indexet, ami kifejezetten azt méri, mennyire bizonytalan a gazdaság a kormányzati döntésekkel kapcsolatban.
-
71 ország (fejlett, feltörekvő, fejlődő) szöveges elemzéseit (Economist Intelligence Unit) nézik át,
-
azt számolják, hányszor fordul elő olyan szó, mint „uncertain”, „uncertainty” stb.
-
de csak olyan szövegekben, ahol policy / kormányzás / választás / kormány / szavazás is felbukkan.
Ez az index rekordközeli szintre ugrott idén: a világ nagy része azt érzi, hogy a szabályok és politikák jövője ködös.
Oké, de akkor miért nem zuhannak be a várakozások?
Itt jön a csavar: a bizonytalanság-indexek csúcson, miközben a World Sentiment Index – ami ugyanarra a 71 gazdaságra épül, csak épp a hangulatot méri – pozitív és a történelmi átlag fölött van.
Magyarul:
A világgazdaság ideges, de nem depressziós – inkább feszült, de bizakodó.
A sentiment index úgy működik, hogy:
-
elemzi a szövegeket,
-
pozitív szavakat (pl. „solid”, „steady”),
-
negatív szavakat (pl. „crisis”, „recession”) csoportosít,
-
ezekből hoz ki egy mutatót, ami
-
negatív nagy válságok idején (globális válság, COVID),
-
és pozitív, ha alapvetően stabil vagy javuló kilátást látnak.
-
Idén volt egy kis visszaesés a hangulatban, de visszaugrott pozitív tartományba, és átlag fölött maradt.
Mi tartja életben ezt a „furcsán jó” hangulatot?
Az IMF szerint több dolog együtt:
-
Jobb gazdaságpolitika, főleg feltörekvő piacokon
-
Sok ország átvette az inflációs célkövetést,
-
erősödtek a központi bankok,
-
nem minden sokkra reagálnak pánikszerű fiskális/monetáris kapkodással.
-
-
Vállalkozások alkalmazkodóképessége
-
COVID, ellátási lánc válság, energiaár-sokkok után a cégek hozzászoktak a káoszhoz,
-
diverzifikálták a beszállítóikat,
-
digitalizáltak,
-
rugalmasságot építettek a működésbe.
-
-
A gazdaság nem omlik össze, „csak” lassul
-
A legutóbbi IMF-előrejelzések szerint a globális növekedés:
-
2025-ben valamivel 3% fölött,
-
2026-ban kb. 3% körül lehet,
-
-
ez nem eufória, de nem is válság – inkább egy „hosszú, lapos, de stabil pálya”.
-
Az IMF üzenete kb. ez:
A bizonytalanság új normává válik – nem fog eltűnni, viszont a gazdaság eddig meglepően jól bírja.
Mit jelent ez egy magyar cégnek / befektetőnek?
Nézzük vállalkozói, CFO- és befektetői szemmel.
1. A bizonytalanság itt marad – ne stratégiából építs „állandó pánikot”
-
Nem az a kérdés, lesz-e bizonytalanság, hanem az, hogy
-
mit csinálsz, amikor megjelenik.
-
-
Ha a céged működése csak akkor stabil, ha:
-
nincs háború,
-
nincs szabályváltozás,
-
nincs új adó,
-
nincs új vám,
akkor ez 2025–2030 között elég veszélyes setup.
-
Érdemes úgy tervezni, hogy:
-
legyen B és C terved,
-
legyen készpénz-puffered,
-
legyen több beszállítód,
-
és ne egyetlen piacra építs mindent.
2. A hangulat számít – de ne csak azt nézd
A globális sentiment pozitív, oké, de:
-
ez átlag,
-
bizonyos szektorok és országok ennél sokkal jobban, mások sokkal rosszabbul érzik magukat.
Vállalkozóként érdemes:
-
saját mikro-szintedre koncentrálni:
-
piaci kereslet,
-
ügyfélfizetési fegyelem,
-
hitelhez jutás,
-
saját árrésed alakulása.
-
Nem attól fogsz tönkremenni, hogy az IMF szerint a világ 3,1 vagy 3,2%-kal nő – hanem attól, ha a vevőid késve fizetnek, a bankod szigorít, te meg nem reagálsz.
3. Jó hír: a rendszerek ellenállóbbak, mint 10–15 éve
A 2008-as válság idején:
-
összeomló bankrendszer,
-
tömeges hitelbedőlés,
-
szabályozási bénultság.
Ma:
-
több a tőke a bankokban,
-
jobb eszköztár van a jegybankok/államok kezében,
-
a cégek hozzászoktak a „shock & adapt” életmódhoz.
Ez nem azt jelenti, hogy „minden rendben”, csak azt, hogy egy váratlan sokk ma nem ugyanúgy ver szét mindent, mint 2008-ban.
