Ma hajnalban jelent meg a hír, hogy 2026 januárjától élesben indul a PSB Xchange nevű digitális hitelezési platform Indiában, kifejezetten mikro-, kis- és középvállalkozások (MSME-k) finanszírozására. A cél elég ambiciózus: 2030-ig ezermilliárdos nagyságrendű hitelt akarnak ezen a rendszeren keresztül kihelyezni a kisvállalkozásoknak.
A platformot 12 állami tulajdonú bank hozza létre a PSB Alliance keretében, a technológiai hátteret pedig a Veefin Solutions adja. A koncepció: egy olyan digitális piactér, ahol a fintech cégek, nagyvállalati partnerek és beszállítói hálózatok egy helyen tudják elérni a bankok kínálta kkv-hiteleket.
Új digitális csatorna a kisvállalkozói hitelezésben
A PSB Xchange lényege, hogy bármilyen, kkv-kkal dolgozó szereplő – fintech, kereskedő, disztribútor, beszállító – rácsatlakozhat, és az ügyfelei számára beépített finanszírozási felületet kínálhat. A másik oldalon a részt vevő bankok digitális folyamaton keresztül nyújtanak hitelt ezeknek a vállalkozásoknak.
A rendszer főbb jellemzői:
-
multi-lender platform – több bank ajánlata versenyezhet egy ügyfélért,
-
teljesen digitális folyamat – automatizált hitelbírálat, online folyósítás,
-
supply chain finance fókusz – a nagyvállalatok és partnereik közötti pénzáramlásra épít.
A platform vezetése szerint a cél, hogy a kisvállalkozások 10 százalék alatti kamatszintű hitelekhez jussanak, a jelenleg elérhető, jóval drágább források helyett.
Óriási finanszírozási rés a háttérben
A projekt mögött nagyon konkrét probléma áll: a feltörekvő országokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős része hitelhiányos, és a formális banki finanszírozáshoz csak töredékük fér hozzá.
Indiában a PSB Xchange vezetői szerint:
-
az MSME-knek jelenleg csak nagyjából 14–15 százaléka jut klasszikus banki hitelhez,
-
a platform célja, hogy ezt az arányt látványosan emelje,
-
már most több tucat „sourcing partner” dolgozik a rendszeren, és elvileg akár több ezer fintech is csatlakozhat később.
A logika egyszerű: ha a kkv-k ott kapnak hitelt, ahol amúgy is dolgoznak (beszállítói lánc, nagyker, platformok), sokkal könnyebb finanszírozni őket, mintha egyenként kopogtatnának a bankfiókokban.
Tanulságok egy magyar kkv szemszögéből
Papíron ez egy indiai sztori, de több olyan üzenete van, ami Magyarországon is ismerős lehet egy cégvezetőnek:
-
Nem a kkv-k akaratával van baj, hanem a csatornákkal. Ahol nincs digitális, beágyazott hitelezés, ott a finanszírozás lassú, papíros és drága.
-
A supply chain finance előretörése világos trend: a finanszírozás egyre inkább a beszállítói kapcsolatokra, számlaadatokra, valós tranzakciókra épül.
-
A technológia már adott, a kérdés inkább az, hogy a bankok és a szabályozás mennyire engedi a gyors, adatvezérelt döntéseket.
Magyar szemmel nézve a PSB Xchange egy olyan irányt mutat, ahol:
-
a Széchenyi Kártya jellegű konstrukciók digitális, platform alapú lábat kapnak,
-
a kkv-hitelezés nem csak bank–ügyfél reláció, hanem ökoszisztéma-szintű szolgáltatás lesz,
-
a „három banking app + két excel” modell helyett integrált, beépített finanszírozás működik.
Miért fontosak az ilyen platformok globálisan?
A kkv-k világszinten a vállalkozások túlnyomó többségét adják, és a foglalkoztatás jelentős részéért felelősek – mégis pont ők jutnak a legnehezebben tőkéhez.
A digitális hitelezési platformok – ha jól szabályozzák őket – három dolgot tudnak egyszerre:
-
Gyorsaság – percek vagy órák alatt döntés, nem hetek alatt.
-
Adatvezérelt kockázatkezelés – könyvelési adatok, számlák, tranzakciók alapján.
-
Széles elérés – olyan kkv-k is bekerülnek a körbe, akik eddig túl „kicsik” vagy „adat-szegények” voltak a hagyományos bank számára.
Az indiai PSB Xchange ennek egy nagy állami-bankos verziója: ha sikerül, könnyen mintaprojekt lehet más országok – köztük akár közép-európai rendszerek – számára is.
