Új lehetőség a munkáltatók számára
2025. január 1-jétől a munkáltatók béren kívüli juttatásként kedvezőbb adózási feltételek mellett biztosíthatnak lakhatási támogatást a 35 év alatti munkavállalók számára. Ez az új lehetőség megkönnyítheti a fiatalok lakhatási költségeinek finanszírozását, miközben a munkáltatók számára is vonzó juttatási forma lehet.
Jogszabályi háttér
Az új szabályozás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1b) bekezdésében került rögzítésre. A rendelet értelmében a munkáltató által biztosított lakhatási támogatás évi 1,8 millió forintig minősülhet béren kívüli juttatásnak, amely felhasználható:
- lakás bérleti díjának megfizetésére,
- lakáscélú hitel törlesztésére.
Ha a munkaviszony nem áll fenn az egész évben, a támogatás összege időarányosan csökken. A jogosultság az utolsó olyan hónapig él, amelyben a munkavállaló még nem töltötte be a 35. életévét.
A támogatás igénylésének feltételei
A támogatás igénybevételéhez a munkavállalónak igazolnia kell a lakhatási célját, amely lehet:
- Magyarországon bérelt lakásra kötött szerződés,
- Magyarországon található lakóingatlanra felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés.
A munkáltatónak a támogatást kizárólag átutalással vagy felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet folyósítania.
A lakhatási támogatás adózása
A támogatás adózása két részre oszlik:
1. Béren kívüli juttatásként adózó rész
- A támogatás évi 1,8 millió forintig béren kívüli juttatásként adózik.
- Kedvezményes közteher:
- 15% személyi jövedelemadó (SZJA)
- 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
- Összesen: 28% közteher a munkáltató számára
- Fontos, hogy a támogatás csak lakásbérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére használható fel igazolt költségek alapján.
2. Egyes meghatározott juttatásként adózó rész
- Ha a támogatás meghaladja az évi 1,8 millió forintot, az ezen felüli rész egyes meghatározott juttatásként adózik.
- Adóterhe összesen 33,04%, amely tartalmazza:
- 15% személyi jövedelemadót (SZJA)
- 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO)
3. További szabályok a munkavállalóra vonatkozóan
- A munkáltató kizárólag átutalással fizetheti a támogatást.
- Ha a támogatás összege meghaladja az igazolt lakhatási költséget, a különbözet 50%-át a munkavállalónak személyi jövedelemadóként kell bevallania és megfizetnie.
- A munkáltató köteles az állami adóhatóság részére adatot szolgáltatni a támogatás céljáról és az érintett ingatlan adatairól az adóévet követő év január 31-ig.
A munkáltató kötelezettségei
A munkáltatónak adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére a támogatás céljáról és az érintett ingatlan adatairól. Ezt az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-ig kell teljesíteni.
Gyakran ismételt kérdések
1. Lehet-e egyszerre bérelt lakásra és lakáshitel törlesztésére is támogatást kapni?
Nem, a támogatás csak az egyik célra vehető igénybe adott időszakban. Ha például valaki építkezés alatt álló ingatlan miatt albérletben lakik, akkor először a lakbérhez kaphat támogatást, majd a beköltözés után a hiteltörlesztésre.
2. Kiváltható-e a béremelés lakhatási támogatással?
Nem javasolt, mert munkajogi és adójogi szempontból is problémás lehet. A béren kívüli juttatásokat nem lehet a munkabér helyett biztosítani.
3. Adható-e támogatás a munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön törlesztésére?
Nem, a támogatás csak pénzügyi intézménytől felvett hitel törlesztésére használható fel.
4. Kapcsolatban élők esetén mindkét fél igényelhet támogatást?
Igen, de csak az igazoltan rájuk eső költségek mértékéig.
A 2025-től bevezetett lakhatási támogatás a fiatal munkavállalók számára jelentős segítséget nyújthat, miközben a munkáltatók számára is előnyös lehetőség a munkavállalói juttatások bővítésére.
