A magánszálláshely-szolgáltatás az utóbbi években egyre népszerűbb jövedelemszerzési forma lett Magyarországon, különösen a turisztikailag frekventált városokban és településeken. Az, aki úgy dönt, hogy saját tulajdonú ingatlanát vagy annak egy részét ideiglenes jelleggel vendégek rendelkezésére bocsátja, többféle adózási és adminisztrációs kötelezettséggel is szembesül.
A tevékenység jogi megítélése
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszálláshely-szolgáltatás nem egyszerű bérbeadás, hanem önálló tevékenységként kezelendő. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan időszakos hasznosítása során megjelenik a szolgáltatási elem: takarítás, vendégfogadás, akár étkezés biztosítása. Mindez már nem pusztán passzív jövedelemszerzés, hanem kvázi vállalkozási tevékenység.
Bejelentési kötelezettségek és adószám
A tevékenység elindításához a magánszemélynek adószámot kell kiváltania, amit a NAV-nál tehet meg az erre rendszeresített 25T101 nyomtatványon keresztül. Emellett bejelentési kötelezettség terheli a települési önkormányzat jegyzője felé is, aki hivatalos nyilvántartásba veszi a szálláshelyet. Az igazolás tartalmazza a szálláshely típusát is.
Milyen ingatlan számít magánszálláshelynek?
A jogszabályok szerint magánszálláshelynek minősülhet például egy lakás, nyaraló, vagy akár emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület is, amennyiben az nem kizárólag szállásadásra szolgál, és nem haladja meg a meghatározott kapacitási korlátokat. Jellemzően legfeljebb 8 szoba és maximum 16 ágy fér el egy ilyen szálláshelyen.
ÁFA és a bevétel keletkezésének időpontja
Az áfa törvény alapján a magánszálláshely-szolgáltatás főszabály szerint áfaköteles tevékenység. Így az, aki ezt folytatja, nem mentesülhet automatikusan az áfabevallás és az adószám-kiváltás kötelezettsége alól. A tevékenységből származó bevétel akkor számít megszerzett jövedelemnek, amikor az adott összeget készpénzben átvették vagy bankszámlára megérkezett.
Online platformokon keresztüli értékesítés
Gyakran előfordul, hogy a szállásadó különböző online platformokon (pl. Airbnb, Booking) keresztül kínálja szolgáltatását. Ilyenkor a fizetés sokszor előre történik, de a bevétel csak a vendég távozása után válik hozzáférhetővé. Emiatt a bevételszámításnál mindig a tényleges jóváírás napját kell figyelembe venni.
Tételes átalányadózás lehetősége
A fizetővendéglátó tevékenységet külön szabályozás is érinti. Az szja-törvény értelmében annak a magánszemélynek, aki ugyanazon vendégnek egy évben legfeljebb 90 napig nyújt szállást, lehetősége van tételes átalányadózást választani. Ennek keretében az adó összege fixen, lakószobánként kerül meghatározásra.
A tételes adó összege és fizetése
- Ha az adott településen a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót a tárgyévet megelőző második évben, a tételes adó mértéke: 38 400 Ft/lakószoba/év.
- Ha a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót (pl. Budapest), az éves adó összege: 150 000 Ft/lakószoba/év.
A NAV minden év január végéig közzéteszi, mely települések tartoznak az utóbbi kategóriába. Az adót negyedéves részletekben kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a szállásadó egész évben aktív volt-e.
Bevallás és változáskezelés
Az átalányadózást választani lehet a tevékenység megkezdésekor, illetve az éves adóbevallás keretében is. A választás visszavonásig érvényes. Ha az adózó időközben nem felel meg a feltételeknek (pl. több ingatlan, több mint 90 nap ugyanazon vendégnek), az általános szabályok szerint kell adóznia.
Megszűnés és utólagos bevételek
Ha év közben megszűnik a tevékenység, a már megfizetett adó arányos része elszámolásra kerül. A tevékenység befejezése után beérkező bevételt az utolsó aktív időszakra kell elszámolni.
Fontos tudnivalók
- A tételes átalányadózás nem zárható ki akkor sem, ha a szállásdíjat nem a vendég, hanem egy cég fizeti.
- A 90 napos korlát túllépése kizárja az átalányadózást.
