A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette 2025-ös ellenőrzési tervét, amelyben hangsúlyos helyet kaptak a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók. A tervek szerint az adóhatóság kiemelten foglalkozik majd azokkal a vagyonkezelési szerződésekkel, amelyekkel a leggazdagabbak igyekeznek optimalizálni vagyonuk adózását. A NAV célja világos: szigorúbban vizsgálják a bizalmi vagyonkezelés keretein belül megvalósított ügyleteket, különösen, ha azok adóelkerülési célzatúak.
Miért került fókuszba a bizalmi vagyonkezelés?
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon 2014-ben került bevezetésre az új Polgári törvénykönyv révén, amely az angolszász trust-ok mintájára hozta létre ezt az intézményt. Az alapelv egyszerű: a vagyonrendelő átadja vagyonát a vagyonkezelőnek, aki saját nevében, de a kedvezményezett érdekében kezeli azt. Az átadott vagyon így kikerül a magánszemély közvetlen tulajdonából, ezzel pedig sokan adózási előnyöket is reméltek.
Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint a NAV most szeretné elejét venni azoknak a konstrukcióknak, amelyek kifejezetten adóoptimalizálásra, sőt, adóelkerülésre épülnek. A szakember arra figyelmeztet, hogy a 2025-ös ellenőrzési terv egyik kulcspontja a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok részletes átvilágítása lesz.
Adóelkerülési technikák a célkeresztben
A bizalmi vagyonkezelés körüli adózási kérdések nem új keletűek. Már 2023-ban is módosították a vonatkozó adószabályokat, hogy megszüntessék azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy a vagyonrendelő adófizetés nélkül helyezze át vagyonát a vagyonkezelésbe. Most viszont újabb problémás gyakorlatokat szeretne felszámolni a NAV – például azt, hogy a cégtulajdonosok a fel nem vett osztalékköveteléseiket bizalmi vagyonkezelésbe adják át, elkerülve ezzel az adófizetést.
Magyar Csaba szerint a NAV világossá tette, hogy az ilyen manőverek nem felelnek meg az adójogi szabályoknak, és a közeljövőben ellenőrzésekre, esetleg szankciókra lehet számítani. A szakértő rámutat: az adóhatóság arra is készül, hogy fokozottan figyelje azokat az eseteket, amikor a vagyonrendelés mögött fedezetelvonási szándék sejthető – például ha az adós a vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe helyezve próbálja meg elkerülni a végrehajtást.
Mi a probléma az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe adásával?
A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen kiadott tájékoztatója szerint tévedés azt gondolni, hogy egy felhalmozott, de ki nem fizetett osztalék bizalmi vagyonkezelésbe adásával mentesülhetünk az adózás alól. A hivatalos álláspont szerint az osztalék azé a tagé, aki a kifizetésről szóló döntés pillanatában a társaság tagja. Tehát, ha az osztalék helyett a bizalmi vagyonkezelő kapja a pénzt, az adózási kötelezettség attól még fennáll – mintha azt a tag kapta volna kézhez.
Mi várható az adóhatóság részéről?
A szakértők arra számítanak, hogy a NAV először jogkövetési vizsgálatok keretében kezd vizsgálódni a bizalmi vagyonkezelések körében. Kiemelten ellenőrzik majd, hogy:
- Milyen követelések kerültek vagyonkezelésbe.
- Történt-e osztalék kifizetés.
- Az osztalék után megtörtént-e a megfelelő adófizetés.
Ha valaki visszaélt ezzel a lehetőséggel, adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék is kilátásba kerülhet. Ugyanakkor Magyar Csaba szerint van lehetőség a hibák önkéntes helyrehozatalára: ha valaki önellenőrzéssel módosítja a bevallását, és befizeti az elmaradt adót, akkor elkerülheti a szankciókat.
Mit tehet, aki eddig tévedésből élt ezzel a megoldással?
A legfontosabb tanács: még a NAV vizsgálata előtt korrigálni kell a hibás gyakorlatot. Azok, akik eddig bizalmi vagyonkezelésbe helyeztek osztalékkövetelést, de még nem történt kifizetés, most figyeljenek a friss iránymutatásra, és a jövőben:
- Az osztalék kifizetésekor számolják el és fizessék meg a személyi jövedelemadót (SZJA) és szociális hozzájárulási adót (SZOCHO).
- Ne hagyatkozzanak a korábban elterjedt téves értelmezésekre.
Hosszú távon is maradhat haszna a bizalmi vagyonkezelésnek
Önmagában a bizalmi vagyonkezelés nem elvetendő eszköz, sőt, továbbra is hasznos marad a családi vagyontervezés, vagyonvédelem területén, valamint a jogszerű adótervezés során is. Azonban nem szabad adóelkerülés céljára használni, mert az most már biztosan célkeresztbe kerül.
