OECD: nőnek a társaságiadó-bevételek, miközben a globális adókulcsok stabilizálódnak

Friss OECD-jelentés a társasági adó alakulásáról

Az OECD 2025. november 25-én tette közzé legújabb Corporate Tax Statistics 2025 jelentését, amely részletes képet ad a globális társaságiadó-rendszerekről és a vállalati adóterhelés alakulásáról. A friss számok azt mutatják, hogy a társaságiadó-bevételek aránya látványosan emelkedett, miközben az elmúlt két évtizedre jellemző folyamatos adókulcs-csökkenés megállni látszik.

Társasági adó a költségvetésben: nagyobb szelet a tortából

A jelentés adatai szerint 2022-ben:

• a társasági adó részesedése az összes adóbevételből átlagosan

  • 15,9%-ról 17,8%-ra emelkedett 131 vizsgált joghatóság esetében,

• a társasági adó GDP-hez viszonyított aránya

  • 3,1%-ról 3,6%-ra nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatok által fizetett adó fontosabb bevételi pillérré vált a költségvetésekben – úgy, hogy közben a névleges adókulcsok nem emelkedtek érdemben. A növekedés mögött több tényező állhat:

• erősebb nyereségszint egyes ágazatokban,

• célzott adóintézkedések és szigorodó ellenőrzés,

• az adóelkerülés visszaszorítására irányuló nemzetközi szabályok fokozatos hatása.

Multik, mint adómotorok: a bevétel fele tőlük jön

A jelentés külön kiemeli a multinacionális vállalatok (MNE-k) szerepét. A globális adóbevétel-eloszlás alapján 2022-ben:

• a nagy multinacionális cégcsoportok átlagosan a teljes társaságiadó-bevétel 47,1%-át adták,

• ez 2017-ben még 44,4% volt.

Vagyis a multik továbbra is domináns adófizetők, és a súlyuk még nőtt is. Ez a fejlemény a nemzetközi adóegyezmények, a transzparencia és a BEPS-szabályok (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés elleni nemzetközi csomag) fényében különösen érdekes.

Magyar vagy európai kkv-s szemmel ennek több üzenete van:

• a nagy multik adózása továbbra is fókuszban van,

• az adóhatóságok számára a vállalati profit „visszacsatornázása” kiemelt prioritás,

• a „tiszta”, szabálykövető működés versenyelőnyt jelenthet a beszállítói láncokban.

Vállalati adókulcsok: lejtmenet helyett stabil szint

A 2000-es évektől sok ország látványosan csökkentette a vállalati adókulcsokat, mostanra azonban ez a trend kifulladt. Az OECD összesítése szerint:

• a kombinált (központi + helyi) átlagos társaságiadó-kulcs

  • 2000-ben még 28,0% volt,

  • 2019-re 21,7%-ra esett,

• 2019 óta lényegében stabil,

  • 2024-ben 21,1%,

  • 2025-ben 21,2% volt az átlagos kulcs.

Vagyis a hosszú távú „adókulcs-verseny” fékállásba került, és a hangsúly egyre inkább az adóalap védelmén, a transzparencián és a célzott kedvezményeken van, nem azon, hogy ki meri még lejjebb vinni a névleges kulcsot.

K+F adókedvezmények: lassú visszavágás, még mindig erős eszköz

A jelentés külön figyelmet szentel a kutatás-fejlesztési (K+F, R&D) adókedvezményeknek is. Ezek továbbra is fontos eszközei az innováció támogatásának, de a bőkezűségük már nem nő, sőt: enyhe visszavágás látszik. OECD

Az átlagos K+F-adókedvezmény a számított effektív átlagos adókulcsot (EATR):

• 2021-ben 35,1%-kal,

• 2022-ben 34,6%-kal,

• 2023-ban 33,5%-kal,

• 2024-ben 34,0%-kal mérsékelte.

Ez azt mutatja, hogy a kormányok továbbra is komoly eszközként használják a K+F-adókedvezményeket, de a támogatás mértéke nem „szalad el” korlátlanul. A fókusz inkább a célzottságon és a hatékonyságon van.

BEPS: finom jel arra, hogy az adóelkerülés visszaszorítása működik

Az OECD a Country-by-Country Reporting (CbCR) adatait is vizsgálta, vagyis azokat az országonkénti jelentéseket, amelyeket a nagy cégcsoportok készítenek. Ezek alapján:

• a „profit per fő” mutató az úgynevezett befektetési központokban (tax haven jellegű országokban) 18,1%-kal csökkent 2017-hez képest,

• a bevétel per fő 3%-kal,

• a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétel aránya 9%-kal esett vissza.

Ez első ránézésre azt jelzi, hogy a nyereség mesterséges „átpakolása” – tiszta adóoptimalizálási céllal – valamelyest mérséklődött. Fontos azonban, hogy az OECD is óvatos:

• a 2022-es adatokra még hatással lehettek a COVID-válság utórezgései,

• a BEPS-mutatók továbbra is jelentősen magasabbak a befektetési központokban, mint a „normál” országokban.

Az irány ugyanakkor egyértelmű: a globális szabályozás (BEPS, transzparencia, információcsere, stb.) lassan kezdi behúzni a kéziféket a szélsőségesen agresszív adóstrukturálással szemben.

Mekkora adatbázis áll az elemzés mögött?

A Corporate Tax Statistics 2025:

• 170-nél is több ország és joghatóság adatait gyűjti egybe,

• 8 700+ multinacionális vállalatcsoport aggregált CbCR-adatán alapul,

• kiterjeszti az effektív adókulcsokra vonatkozó adatokat 90-ről 104 joghatóságra,

• új információkat hoz be a BEPS egyes akcióihoz kapcsolódóan (pl. hibrid struktúrák, kötelező adatszolgáltatási szabályok).

Ez a dataset mára referenciaanyagnak számít a nemzetközi adópolitika, a kutatás és az adóhatósági döntéstámogatás szempontjából is.

Mit jelent mindez magyar vállalkozói szemmel?

Még ha az OECD-jelentés globális is, a trendek nagyon is relevánsak egy magyar kkv vagy tanácsadó számára:

• Nincs végtelen adókulcs-verseny

  • Nem az a nyerő stratégia, hogy „valahol majd mindig lesz alacsonyabb kulcs”.

  • Egyre fontosabb a stabil, kiszámítható, átlátható adózás.

• A transzparencia nem múló divat, hanem új normál

  • A multik már országonként jelentik bevételeiket, adójukat.

  • A beszállítói láncokban a compliance és az adófegyelem versenyelőny lehet.

• A K+F-adókedvezmények továbbra is kulcstémák

  • Magyar cégeknek is érdemes figyelni, hogy a hazai rendszer hogyan illeszkedik a nemzetközi trendekbe.

  • A jól strukturált innovációs projektek mögött egyre gyakrabban áll adóstratégia is.

• A BEPS-világban a „papíron” mozgatott profit ideje lejáróban van

  • A hangsúly az életszerű, tartalommal bíró struktúrákon van,

  • a tiszta, jól dokumentált működés csökkenti az adókockázatot.