A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös tavaszi adócsomag tervezetét, amely átfogó módosításokat tartalmaz szinte minden főbb adónemben. A cél egyértelmű: a jelenleg rendeleti szinten szabályozott rendelkezések törvényi keretbe emelése, az uniós szabályozással való összhang megteremtése, és a gazdasági környezethez való alkalmazkodás. A módosítások egy része azonnal életbe léphet, így a vállalkozásoknak kulcsfontosságú, hogy időben reagáljanak az új előírásokra.
Különadók törvénybe emelése – hosszabb hatály, biztosabb jövő
Számos eddig ideiglenes jelleggel, kormányrendelet alapján bevezetett különadó – többek közt a hitelintézeteket, biztosítókat, kőolajtermék-előállítókat és a kiskereskedelmi szektort érintő adók – immár törvényi szintre kerülnek. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk időtartama meghosszabbodik, sőt egyes esetekben határozatlan ideig is fennállhat. Például a biztosítók 2026-ig kötelesek pótadót fizetni. A bankok esetében a 2026-os adóévre vonatkozó adóalap kiszámítása a 2024-es év pénzügyi beszámolója alapján történik. Az adómérték 20 milliárd forintos adóalapig 8%, efelett pedig 20%.
Új illeték: e-pénzmozgások is a célkeresztben
A pénzügyi tranzakciós illeték köre is bővül: az elektronikus pénzszámlákon végrehajtott tranzakciókra is kiterjed, ezzel új fizetési kötelezettséget teremtve az érintett felhasználók és szolgáltatók számára.
Változások a társasági adóban: bejelentési lehetőségek és kedvezmények
A határon átnyúló átalakulásokkal kapcsolatban új bejelentési lehetőség nyílik azok számára, akik a folyamat végén belföldi illetőségűvé válnak – 75 nap áll rendelkezésükre korábban szerzett részesedéseik nyilvántartásba vételére. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és ha nem történik teljes teljesítés, az adóalap arányosan korrigálható. A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény maximuma pedig 150 millió forintra emelkedik.
Áfa és nyugtaadatszolgáltatás: kötelezettségek halasztva
Az áfaalanyokat érintő digitális adatszolgáltatási kötelezettségek bővülnek, de a teljes körű kötelező nyugtaadatszolgáltatás bevezetését 2026. szeptember 1-jére halasztják. Így a vállalkozások több időt kapnak az informatikai felkészülésre.
Globális minimumadó: új bejelentési és számviteli szabályok
A globális minimumadó kapcsán módosul a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje. Emellett új számviteli előírás is megjelenik, amely szerint a várható kiegészítő adófizetési kötelezettséget passzív időbeli elhatárolásként kell nyilvántartani. Ez a lépés a nemzetközi megfelelőség és pénzügyi átláthatóság irányába mutat.
Fenntarthatósági jelentések: újabb türelmi idő
A fenntarthatósági jelentéskészítésre vonatkozó kötelezettségek bevezetését két évvel elhalasztják. Ez több időt biztosít a vállalkozásoknak az átállásra és a szükséges erőforrások biztosítására.
Személyi jövedelemadó: új családtámogatási kedvezmények
Bővül a személyi jövedelemadóban érvényesíthető családtámogatási kedvezmények köre. Kiemelten kedvező feltételekre számíthatnak a 30 év alatti édesanyák, a két- és háromgyermekes anyák, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők. A kedvezmények érvényesítésének sorrendje is módosul, igazodva az új szabályozáshoz.
Adóigazgatás: hosszabb ellenőrzési határidők láncügyleteknél
Az adóhatósági ellenőrzések határideje is változik, különösen a láncügyletek esetében. Amennyiben egy ügylet több adózót is érint, az ellenőrzési határidő megbízható adózók esetében akár 365, egyes esetekben 540 nap is lehet, míg más adózóknál a hosszabbított, 540 napos ellenőrzés lesz az alapértelmezett.
