Az EU az elmúlt hónapokban rájött, hogy a sustainability szabályhalmaz kezd kicsit sok lenni, főleg a kisebb cégeknek. Ezért jött a “Omnibus” csomag, ami arról szól, hogy:
-
CSRD
-
kevesebb cégre vonatkozzon a full reporting,
-
a kisebbeknek önkéntes, egyszerűsített standardok legyenek.
-
-
CSDDD
-
méretalapú, lépcsőzetes kötelezettségek,
-
nem ugyanazt várják el egy gigacégtől és egy középvállalattól.
-
-
CBAM (karbonvám)
-
kiskeres/“small importer” oldalon egyszerűsítés,
-
kevesebb admin a kicsiknek.
-
-
Taxonómia
-
leegyszerűsített technikai kritériumok,
-
fókusz a gyakorlati adatgyűjtésen, nem a 80 oldalas definíciószenvedésen.
-
És ami most nagyon aktuális:
“Stop-the-Clock” irányelv – időt nyernek a kisebb cégek
-
Az ún. Stop-the-Clock direktíva már hivatalosan elfogadva,
-
a tagállamoknak 2025. december 31-ig kell átültetniük,
-
ez elhalasztja a CSRD és CSDDD egy részét, főleg a “második-harmadik hullámos” cégek esetén (tehát a nem tőzsdei, kisebb szereplőknél).
Emellé jönnek az ESRS “quick-fix” módosítások:
-
2025–2026-ra könnyítések a jelentési kötelezettségekben,
-
fokozatos bevezetés még a nagyoknál is,
-
az ESRS egyszerűsített verziójának szakmai anyagát 2025. november 30-ig adja le az EFRAG.
A következő 2–3 hónapban dől el, hogy:
-
véglegesen milyen küszöbértékek lesznek,
-
pontosan milyen adatszintet várnak el a közép- és kisebb cégektől,
-
hol lesz a határ a “muszáj jelenteni” és az “önkéntes, de elvárt” között.
A svájci példa = spoiler arról, mi vár a beszállítói KKV-kra
A svájci felmérés pár kulcsmondata:
-
a közepes cégek 42%-a, kisebb KKV-k 39%-a már most közvetlenül érintett globális ESG-szabályokban,
-
nem (csak) jogszabályi kötelezettségként, hanem:
-
ügyfél-elvárásokon,
-
beszállítói szerződéseken,
-
piaci nyomáson keresztül.
-
-
a svájci kormány emiatt külön támogatási programokat akar bővíteni KKV-knak, és infóanyagot adni a nemzetközi elvárásokról.
Ez egy elég tiszta üzenet minden, EU-ba szállító magyar KKV-nak is:
Nem kell megvárni, amíg téged közvetlenül csap arcon a CSRD/CSDDD –
elég, ha a vevőd már abban él.
Mit jelent ez operatívan egy magyar/európai KKV-nak?
Dobok egy “vezetői fordítást”, egyszerűen:
1. A riportolási kötelezettség csúszik, de az adatkérés nem fog
Az Omnibus + Stop-the-Clock:
-
ad némi időnyerést a KKV-knak,
-
kevésbé valószínű, hogy holnaptól full CSRD-szintű jelentést várnak tőled.
Viszont:
-
a nagy ügyfeleid már most készülnek,
-
ők a saját kötelezettségüket rajtatok, a beszállítókon keresztül fogják “teljesíteni”,
-
ergo: supply chain data request = “küldd el az emissziódat, energiafogyasztásod, policy-dat, stb.”
Szóval hiába csúszik a jogszabályi “hard” deadline, a gyakorlati nyomás simán jöhet előbb.
2. Ha exportálsz, az ESG már nem “nice to have”
Különösen érintett vagy, ha:
-
DACH, Benelux, skandináv vagy francia vevőid vannak,
-
ezek nagy része már CSRD-hatályos vagy annak peremén áll,
-
supply chain oldalon kockázatos beszállítót nem akarnak tartani.
Ezért egyre gyakoribb lesz, hogy:
-
csak olyan beszállítóval kötnek szerződést,
-
aki minimum szinten tud riportot adni:
-
energiafogyasztás,
-
alap CO₂-szám,
-
munkaügyi / emberi jogi alapelvek,
-
beszállítói kódex aláírása.
-
3. A “light ESG” is jobb, mint a “semmit nem tudok mondani”
Nem kell egyből Big4-szintű jelentés, de nagyon nem mindegy, hogy:
-
A verzió:
“Hát, ESG-ügyben semmit nem mérünk, nincs adatunk, nincs policy-nk.”
-
B verzió:
“Van egy egyszerű ESG-/fenntarthatósági lapunk,
éves energiafogyasztási adat,
alap CO₂-becslés,
munkavédelmi-szabályzat,
beszállítói elv-elvárásaink.”
Az EU-s Omnibus pont azt üzeni:
nem kell minden KKV-t ráborítani a full CSRD-szintre, de alapszintű adatot és transzparenciát igenis elvárnak.
