Az Európai Unió vezetői új bevételi forrásokat keresnek a következő, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés finanszírozásához. A kérdés azért vált különösen fontossá, mert a következő többéves költségvetés mérete rendkívül nagy lehet, miközben a tagállamok között komoly vita várható arról, ki mennyit fizessen be, és mely területek kapjanak nagyobb támogatást.
A cél az lenne, hogy az EU ne kizárólag a tagállami befizetésekre támaszkodjon, hanem saját, stabilabb bevételi forrásokat is kialakítson. Ez azonban politikailag kényes kérdés, mert minden új uniós bevételi elem végső soron valamelyik gazdasági szereplőt, ágazatot vagy fogyasztói kört érintheti.
A nagy vita a következő uniós költségvetésről szól
Az uniós költségvetésből finanszírozzák többek között az agrártámogatásokat, a regionális fejlesztéseket, az oktatási programokat, a technológiai fejlesztéseket, valamint egyre nagyobb részben a versenyképességi, védelmi és energetikai célokat is.
A következő időszakban az EU-nak egyszerre kellene pénzt találnia a hagyományos támogatási célokra és az új kihívásokra. Ide tartozik a védelem, az ipari versenyképesség, a technológiai önállóság, az energiaátállás és az Egyesült Államokkal, illetve Kínával szembeni gazdasági pozíció erősítése.
Ez már önmagában is kemény költségvetési matek. Olyan, mint amikor mindenki ugyanabból a tortából kér nagyobb szeletet, csak közben a tortát is újra kell sütni.
Digitális szolgáltatások és online platformok is képbe kerülhetnek
Az egyik felmerülő irány a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó új bevételi forma. Ez különösen érzékeny téma, mert a digitális gazdaságban sok nagy szereplő határokon átnyúlva működik, miközben a tagállami adóztatás gyakran nehezen követi ezt a modellt.
Egy ilyen uniós szintű bevételi elem a nagyobb digitális szolgáltatókat, online platformokat vagy technológiai cégeket érintheti. A részletszabályok még nem ismertek, ezért egyelőre nem lehet biztosan megmondani, milyen vállalkozási körre vonatkozna, és mekkora terhet jelentene.
A magyar vállalkozások szempontjából akkor lehet igazán fontos a kérdés, ha az új teher közvetetten megjelenik a szolgáltatási díjakban, hirdetési költségekben, platformhasználati díjakban vagy más üzleti költségekben.
A kriptoeszközök tőkenyeresége is felmerült
A javaslatok között szerepelhet a kriptoeszközökből származó tőkenyereséghez kapcsolódó bevételi forrás is. Ez különösen érdekes fejlemény, mert a kriptoeszközök adózása eddig jellemzően tagállami szabályozási kérdésként jelent meg.
Egy uniós szintű bevételi elem ebben a körben azt jelezné, hogy az EU nemcsak pénzügyi kockázati vagy fogyasztóvédelmi szempontból figyeli a kriptoszektort, hanem bevételi oldalról is. Ez nem feltétlenül jelent azonnali új adót a magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak, de az irány mindenképpen figyelemre méltó.
A kriptópiac szereplőinek ezért érdemes figyelniük, hogy a következő hónapokban pontosan milyen javaslat kerül az asztalra. A MiCA után egyre inkább látszik, hogy a kriptoeszközök már nem a szabályozási térkép szélén vannak, hanem szépen besétáltak a brüsszeli nappaliba.
Az online szerencsejáték is bevételi célpont lehet
Az online szerencsejátékhoz kapcsolódó új uniós bevételi forrás szintén felmerült. Ez az ágazat jelentős forgalmat bonyolít, ráadásul sok esetben határokon átnyúló szolgáltatásokról van szó.
Egy ilyen irány elsősorban az online fogadási, kaszinó- és szerencsejáték-platformokat érintheti, de a részletektől függően közvetett hatásai is lehetnek. A szolgáltatók például árazásban, promóciós feltételekben vagy működési költségekben reagálhatnak egy új teherre.
A szabályozási kérdés itt sem csak pénzügyi természetű. Az online szerencsejáték esetében fogyasztóvédelmi, függőségmegelőzési és pénzmosás elleni szempontok is megjelenhetnek.
Nagyvállalati hozzájárulás is szóba kerülhet
A felmerült lehetőségek között szerepelhet nagyobb vállalatokat érintő éves hozzájárulás is. Ez olyan cégekre vonatkozhatna, amelyek jelentős forgalmat érnek el az uniós piacon.
Egy ilyen teher politikailag könnyebben kommunikálható, mert nem közvetlenül a kisvállalkozásokra irányulna. Ugyanakkor a gazdasági hatás itt sem áll meg feltétlenül a nagyvállalatoknál. A nagyobb cégek költségei ugyanis gyakran megjelenhetnek az árakban, beszállítói szerződésekben vagy szolgáltatási díjakban.
A magyar kkv-k számára ezért nemcsak az a kérdés, hogy közvetlenül érintettek-e, hanem az is, hogy beszállítóként, ügyfélként vagy platformhasználóként milyen közvetett hatásokkal találkozhatnak.
Környezetvédelmi alapú bevételek is erősödhetnek
Az EU-ban régóta napirenden van, hogy a környezetterheléshez kapcsolódó bevételek nagyobb szerepet kapjanak. Ide tartozhat például a szén-dioxid-kibocsátási engedélyekből származó bevételek egy része, a gyengébb klímapolitikájú országokból érkező importhoz kapcsolódó teher, valamint az e-hulladékhoz kapcsolódó bevételi forma.
Ez az irány összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az EU a környezetvédelmi célokat ne csak támogatási oldalon, hanem bevételi oldalon is érvényesítse. A vállalkozások számára ez azt jelentheti, hogy a jövőben még fontosabbá válik a fenntarthatóbb működés, az elektronikai hulladék kezelése, a beszállítói lánc környezeti kockázata és az importált termékek eredete.
Ezek a szabályok első körben gyakran nagyobb cégeket érintenek, de idővel a kisebb vállalkozásokhoz is leérhetnek, főleg beszállítói követelményeken vagy költségemelkedésen keresztül.
Magyar cégeknek is érdemes figyelniük a folyamatot
A magyar vállalkozások számára a mostani hír egyelőre nem azonnali adóváltozást jelent. Sokkal inkább azt mutatja, hogy az EU következő költségvetési ciklusában új típusú bevételi formák kerülhetnek előtérbe.
A cégeknek azért érdemes figyelniük a folyamatot, mert az uniós szintű bevételi döntések később befolyásolhatják az árakat, a platformköltségeket, a digitális szolgáltatások díjait, az importköltségeket vagy egyes ágazatok szabályozási terheit.
Különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet fontos a téma, amelyek digitális szolgáltatásokat vesznek igénybe, online értékesítenek, nemzetközi platformokra támaszkodnak, kriptoeszközökkel foglalkoznak, vagy jelentős importkitettségük van.
Októberre tisztulhat a kép
Az EU vezetői azt várják, hogy az ír elnökség októberre dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek mögött esély lehet tagállami támogatásra. Ez azonban nem lesz könnyű, mert az uniós költségvetés elfogadásához a tagállamok egyetértésére van szükség.
A következő hónapokban ezért várhatóan erős politikai alkudozás indul. Egyes országok inkább a tagállami befizetések mérséklését szeretnék, mások a támogatási szintek megőrzését tartják fontosnak. Közben mindenkinek új pénzforrásokra lenne szüksége, csak senki sem szeretné, ha a számla nála landolna.
A vállalkozások számára a bizonytalanság kezelése lesz a kulcs
A mostani vita legfontosabb tanulsága, hogy az uniós gazdaságpolitika egyre több területen keres új bevételi megoldásokat. Ez nem jelenti azt, hogy minden felmerült ötletből tényleges szabály lesz, de a vállalkozásoknak érdemes időben érzékelniük az irányt.
A digitális gazdaság, a kriptoeszközök, az online platformok, a környezetvédelmi terhek és a nagyvállalati hozzájárulások mind olyan területek, ahol a következő években új szabályok vagy új költségek jelenhetnek meg.
A cégeknek ezért érdemes rugalmas pénzügyi tervezéssel dolgozniuk. Aki ma még csak költségként lát egy platformdíjat, importterhet vagy digitális szolgáltatást, annak holnap már szabályozási kockázatként is érdemes kezelnie. A gazdaság mostanában nem táblázat, inkább mozgó padló, csak Excelben kevésbé látványos.
