A KATA átalakítása ismét érdemi szakmai napirendre került. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette és megküldte a Pénzügyminisztérium részére a kisadózó vállalkozások tételes adójának lehetséges újraszabályozásáról szóló vitaanyagát. A dokumentum nem elfogadott jogszabály, hanem szakmai egyeztetési alap, de a benne szereplő irányok sok kisvállalkozó és megbízó cég számára lehetnek fontosak.
A téma azért különösen érzékeny, mert a 2022-es szigorítás után a KATA lényegében a magánszemélyek felé számlázó egyéni vállalkozók adóneme maradt. A cégek felé történő számlázás korlátozása sok korábbi katás vállalkozót kényszerített más adózási formába, miközben számos megbízói kapcsolat is átalakult. Most a kamara vitaanyaga több olyan megoldási irányt vázol, amely a céges számlázást valamilyen formában újra megengedné, de többletadóval és korlátokkal.
A kamara több alternatívát is felvázolt
Az MKIK anyaga nem egyetlen kész megoldást tartalmaz, hanem több lehetséges szabályozási modellt. A kamara szerint a KATA eredeti célja az egyszerű, alacsony adminisztrációjú adózás biztosítása volt azoknak a legkisebb vállalkozóknak, akik jellemzően saját munkájukból élnek, kevés költséggel dolgoznak, és elsősorban magánszemélyeknek nyújtanak szolgáltatást.
A vitaanyag ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a korábbi rendszerben jelentős visszaélési kockázatok alakultak ki. A legfontosabb problémák között szerepelt a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyá alakítása, valamint az, amikor cégek katás számlákon keresztül próbáltak költséget elszámolni és jövedelmet kivonni. Ez az a pont, ahol a jogalkotói matek nem Excel-tábla, hanem aknamező: egyszerre kellene egyszerűnek, olcsónak, igazságosnak és nehezen kijátszhatónak lennie.
A cégek felé számlázás visszatérése többletadóhoz kötődhetne
A vitaanyag egyik legfontosabb eleme, hogy a katás vállalkozók cégek felé történő számlázása valamilyen formában ismét lehetségessé válhatna. Ez azonban nem a régi rendszer egyszerű visszahozását jelentené. A javaslatok alapján a B2B, vagyis vállalkozások közötti számlázás többletadóval járna.
Az egyik alternatíva szerint a katás vállalkozó fizetne plusz 15 százalékos különadót minden céges számla után. Egy másik, az MKIK által is kiemelt változat szerint viszont a többletadót nem a katás vállalkozó, hanem a megrendelő cég fizetné meg, körülbelül 18 százalékos mértékben. Ennek célja az lenne, hogy a katás vállalkozó adminisztrációja ne nőjön, miközben a céges megbízás adózási oldala se maradjon túl kedvező a hagyományos jövedelemkivételi formákhoz képest.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a katás vállalkozó számára egyszerűbb maradhatna a rendszer, de a céges megrendelőnek külön költséggel kellene számolnia. Így a katás számla nem válna automatikusan „olcsó jövedelemkivételi alagúttá”, de a valós kisvállalkozói szolgáltatások előtt újra megnyílhatna a céges piac.
Felmerült a magasabb tételes adó és a jobb TB-alap is
A javaslatcsomagban nemcsak a céges számlázás szerepel, hanem a havi tételes adó esetleges módosítása is. A vitaanyag több változatban is említi a havi 100 ezer forintos tételes adót, amelyhez magasabb TB-ellátási alap kapcsolódhatna. Ez azért lényeges, mert a KATA egyik régi kritikája éppen az volt, hogy az alacsony közteher alacsonyabb társadalombiztosítási jogosultsági alapot eredményezett.
A kamara által bemutatott változatok között olyan modell is szerepel, amelyben a céges számlák után 18,5 százalékos TB-járulékot kellene fizetni, cserébe ez az összeg növelné az adott hónap ellátási alapját. Egy másik változat szerint a megrendelő fizetne 22 százalékos TB-járulékot a céges megbízások után.
Ez a megközelítés már nem csupán adótechnikai kérdés, hanem szociális biztonsági ügy is. A cél az lehet, hogy az egyszerű adózás ne járjon automatikusan nagyon alacsony nyugdíj- vagy ellátási alappal.
A 18 millió forintos keret több változatban is előkerült
A javaslatok között többször megjelenik az évi 18 millió forintos bevételi keret. Ez azért fontos szám, mert a kisvállalkozók számára az éves bevételi határ az egyik legérzékenyebb gyakorlati kérdés. Ha a keret túl alacsony, a rendszer sok valódi mikrovállalkozónak szűk lesz. Ha túl magas, könnyebben válhat adóoptimalizálási eszközzé.
Az MKIK anyaga szerint több modell is 18 millió forintos éves kerettel számol, ugyanakkor felmerül az is, hogy ezt az értékhatárt érdemes lehet az alanyi áfamentesség éves határához igazítani.
Vállalkozói szempontból ez nem apró részlet. A bevételi határ döntheti el, hogy egy tanácsadó, grafikus, oktató, szerelő, informatikus, marketinges vagy más szolgáltató ténylegesen tudná-e használni az új rendszert, vagy csak papíron lenne számára elérhető.
A változás még nem biztos, de érdemes figyelni
Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nem elfogadott jogszabályról van szó. A kamara vitaanyaga szakmai javaslat, amely a további egyeztetések alapja lehet. Emiatt most még nem érdemes adózási formát váltani, szerződéseket átalakítani vagy céges megbízásokat előre újraszervezni csak a hír alapján.
A cégeknek és egyéni vállalkozóknak azonban érdemes figyelniük a folyamatot. Ha a KATA céges számlázási lehetősége valamilyen formában visszatér, az sok megbízási kapcsolatot érinthet. Különösen azoknál lehet fontos, akik korábban katásként dolgoztak cégeknek, de a szigorítás után átalányadózásra, társas vállalkozásra vagy más konstrukcióra tértek át.
A mostani hír tehát nem azonnali szabályváltozás, hanem erős jelzés: a KATA kérdése újra az asztalon van. A következő időszakban az lesz a döntő, hogy a jogalkotó az egyszerűség, a költségvetési védelem és a visszaélések kizárása között milyen egyensúlyt talál.
