Az Európai Unió és Dél-Korea 2026. június 10-én aláírta új digitális kereskedelmi megállapodását, amely az online üzleti kapcsolatok előtt álló adminisztratív és technikai akadályok csökkentését szolgálja.
A megállapodás többek között az elektronikus szerződésekre, a digitális aláírásokra, a határokon átnyúló adatforgalomra, az online fogyasztóvédelemre és a szoftverek forráskódjának védelmére állapít meg közös szabályokat.
A változás nemcsak a nagy nemzetközi technológiai társaságokat érintheti. Azok a kisebb vállalkozások is profitálhatnak belőle, amelyek online szolgáltatást, szoftvert, tanácsadást, digitális tartalmat vagy más, távolról teljesíthető szolgáltatást értékesítenének a dél-koreai piacon.
A megállapodás egyelőre nem alkalmazható automatikusan. Az Európai Parlament hozzájárulására és az uniós ratifikációs folyamat lezárására még szükség van.
A meglévő szabadkereskedelmi megállapodást egészítik ki
Az Európai Unió és Dél-Korea között 2011 óta működik szabadkereskedelmi megállapodás. Ez elsősorban az árukereskedelem, a vámok, a szolgáltatások és a közbeszerzési piacok előtt álló akadályokat csökkentette.
Az elmúlt másfél évtizedben azonban jelentősen átalakult a nemzetközi kereskedelem. Egyre több szolgáltatást nyújtanak teljes egészében az interneten keresztül, miközben a hagyományos termékértékesítések mögött is digitális szerződések, felhőalapú rendszerek és elektronikus fizetési megoldások működnek.
Az új megállapodás ezt a digitális réteget szabályozza.
A cél az, hogy az európai és a dél-koreai vállalkozások kiszámíthatóbb feltételek mellett köthessenek elektronikus szerződéseket, továbbíthassanak adatokat, értékesíthessenek online szolgáltatásokat és működtethessenek digitális üzleti rendszereket.
Az elektronikus szerződések jogi elfogadottsága erősödhet
A megállapodás egyik legfontosabb eleme az elektronikus szerződések jogi érvényességének elismerése.
Egy szerződést vagy üzleti nyilatkozatot önmagában azért nem lehetne érvénytelennek tekinteni, mert azt elektronikus formában hozták létre, továbbították vagy fogadták el.
Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet fontos, amelyek:
- előfizetéses online szolgáltatást értékesítenek;
- felhőalapú szoftvert biztosítanak;
- digitális tanácsadást végeznek;
- nemzetközi ügyfelekkel kötnek távoli szerződéseket;
- elektronikus megrendelési rendszert működtetnek;
- online piactéren vagy saját weboldalon értékesítenek.
A közös szabályok csökkenthetik annak bizonytalanságát, hogy egy elektronikusan elfogadott szerződés vagy megrendelés a másik fél országában is joghatást vált-e ki.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szerződéstípusnál megszűnnek a külön formai követelmények. Bizonyos ügyleteknél továbbra is szükség lehet írásbeli, hitelesített vagy hatóság előtt megtett nyilatkozatra.
A digitális aláírások használata egyszerűbbé válhat
Az elektronikus szerződések mellett a megállapodás az elektronikus hitelesítési és bizalmi szolgáltatásokat is érinti.
Ilyen megoldás lehet:
- az elektronikus aláírás;
- az elektronikus bélyegző;
- az időbélyegző;
- a digitális személyazonosítás;
- az elektronikus dokumentumhitelesítés;
- az online tranzakciók eredetének ellenőrzése.
A szabályozás célja, hogy egy elektronikus aláírást ne lehessen pusztán digitális formája miatt elutasítani.
A vállalkozások számára ez gyorsabb szerződéskötést és kevesebb papíralapú ügyintézést eredményezhet. Egy magyar szolgáltatónak például nem feltétlenül kell majd eredeti, papíralapú dokumentumokat postáznia egy dél-koreai üzleti partnernek, amennyiben az ügylet elektronikus formában is megfelelően hitelesíthető.
Az alkalmazott megoldásnak ugyanakkor továbbra is meg kell felelnie az adott ügyletre vonatkozó jogszabályi és biztonsági követelményeknek.
Nem vethetnek ki vámot az elektronikus adatátvitelre
A digitális kereskedelmi szabályok megtiltják, hogy a felek vámot vessenek ki az elektronikus továbbításokra.
Ilyen továbbítás lehet például:
- egy interneten letöltött szoftver;
- digitálisan átadott adatbázis;
- online továbbított zenei vagy filmes tartalom;
- elektronikus formában átadott grafikai munka;
- felhőalapú rendszerből elérhető digitális szolgáltatás;
- interneten továbbított üzleti dokumentáció.
A szabály nem jelenti azt, hogy minden digitális szolgáltatás adómentessé válik. Az áfa, a társasági adó és más belső adók továbbra is alkalmazhatók.
A rendelkezés kizárólag azt akadályozza meg, hogy az elektronikus továbbításra a fizikai termékek importjához hasonló vámot vezessenek be.
Ez a kisebb digitális szolgáltatók számára különösen fontos lehet, mert egy új vámkötelezettség adminisztrációja aránytalanul nagy terhet jelentene számukra.
Könnyebbé válhat a határokon átnyúló adatforgalom
A digitális gazdaság működéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások adatokat továbbíthassanak az egyes országok között.
Egy magyar vállalkozás például akkor is végezhet határokon átnyúló adatkezelést, ha dél-koreai ügyfele:
- online felhasználói fiókot hoz létre;
- felhőalapú szolgáltatást használ;
- elektronikus megrendelést ad le;
- ügyfélszolgálati megkeresést küld;
- digitális előfizetést vásárol;
- távoli informatikai szolgáltatást vesz igénybe.
Az új szabályok tiltják az indokolatlan adatlokalizációs követelményeket. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozást főszabály szerint nem lehet pusztán piacra lépési feltételként arra kötelezni, hogy minden adatát helyi szerveren vagy az adott ország területén tárolja.
A rendelkezés jelentősen csökkentheti a piacra lépés költségét. Egy kisebb magyar szoftvercég számára ugyanis komoly akadály lenne, ha kizárólag a dél-koreai ügyfelek kiszolgálásához külön helyi adatközpontot kellene kialakítania.
Az adatvédelmi szabályok változatlanul érvényesek maradnak
Az adatok szabadabb továbbítása nem írja felül az európai adatvédelmi szabályokat.
A magyar és más európai vállalkozásoknak továbbra is meg kell felelniük a GDPR előírásainak. A személyes adatok továbbításához megfelelő jogalapra, tájékoztatásra, biztonsági intézkedésekre és adott esetben nemzetközi adattovábbítási garanciákra van szükség.
Az üzleti adatforgalom egyszerűsítése tehát nem jelent korlátlan adatexportot.
A vállalkozásoknak különösen az alábbi területeket érdemes áttekinteniük:
- hol találhatók az igénybe vett felhőszolgáltató szerverei;
- mely országokba továbbítanak személyes adatokat;
- milyen alvállalkozók vesznek részt az adatkezelésben;
- milyen szerződéses garanciákat alkalmaznak;
- miként kezelik az adatbiztonsági incidenseket;
- mennyi ideig őrzik az ügyfelek adatait.
A digitális kereskedelmi megállapodás tehát hidat épít az adatforgalom számára, de a hídon továbbra is érvényesek a közlekedési szabályok.
A forráskód kötelező átadása korlátozott lesz
Különösen fontos rendelkezés védi a szoftverek és digitális rendszerek forráskódját.
Egy állami szerv főszabály szerint nem kötheti a piacra lépést, egy szolgáltatás engedélyezését vagy egy termék értékesítését ahhoz, hogy a vállalkozás átadja saját szoftverének forráskódját.
Ez jelentős szellemi tulajdoni védelmet biztosíthat:
- a szoftverfejlesztőknek;
- a mesterségesintelligencia-rendszereket készítő cégeknek;
- az ipari automatizálási szolgáltatóknak;
- a pénzügyi technológiai vállalkozásoknak;
- az üzleti alkalmazások fejlesztőinek;
- az informatikai biztonsági szolgáltatóknak.
A forráskód sok vállalkozás egyik legértékesebb üzleti titka. Kötelező átadása nemcsak adatbiztonsági, hanem versenyképességi kockázatot is jelentene.
A tilalom ugyanakkor nem feltétlenül zár ki minden hatósági hozzáférést. Bírósági, versenyfelügyeleti, biztonsági vagy más jogszerű vizsgálat során továbbra is előírható célhoz kötött adatszolgáltatás.
Az online fogyasztóvédelmet is megerősítik
A megállapodás nem kizárólag a vállalkozások piacra lépését segíti. Külön szabályok támogatják az online vásárlók bizalmát és biztonságát.
A fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell többek között:
- az eladó vagy szolgáltató személyéről;
- a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól;
- a teljes fizetendő összegről;
- a szerződés feltételeiről;
- a panaszkezelés módjáról;
- a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.
A megállapodás az internetes csalásokkal, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal és kéretlen reklámüzenetekkel szembeni együttműködést is erősítheti.
Ez elsősorban azoknak a cégeknek kedvezhet, amelyek saját márkanév alatt, hosszabb távon szeretnének megjelenni a dél-koreai online piacon. A fogyasztói bizalom ugyanis gyakran nagyobb belépési akadály, mint maga a technológia.
A kéretlen üzleti üzenetek szabályozása szigorú marad
A digitális megállapodás a kéretlen közvetlen marketingüzenetek, vagyis a spam visszaszorítására is kiterjed.
A vállalkozásoknak megfelelő hozzájárulási, leiratkozási és azonosítási megoldásokat kell alkalmazniuk. Egy új piac megnyílása ezért nem jelenti azt, hogy korlátlanul küldhetnek reklámleveleket vagy automatikus értékesítési üzeneteket dél-koreai címzetteknek.
A nemzetközi marketingkampányok előtt célszerű ellenőrizni:
- milyen jogalapon kezelik a címzettek adatait;
- szükséges-e előzetes hozzájárulás;
- hogyan lehet leiratkozni;
- egyértelműen azonosítható-e a feladó;
- milyen helyi fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek;
- hogyan dokumentálják a hozzájárulásokat.
Egy rosszul felépített kampány gyorsan digitális banánhéjjá válhat, különösen egy távoli, kevésbé ismert jogi környezetben.
A magyar informatikai és szolgáltató cégek előtt új lehetőségek nyílhatnak
A megállapodás közvetlenül nem garantál új megrendeléseket, de csökkentheti a dél-koreai piacra lépés jogi és technikai akadályait.
A változás különösen érdekes lehet:
- a szoftverfejlesztők számára;
- a felhőalapú szolgáltatóknak;
- a kiberbiztonsági vállalkozásoknak;
- a mérnöki és ipari tanácsadóknak;
- a digitális marketingügynökségeknek;
- az online oktatási szolgáltatóknak;
- a kreatívipari vállalkozásoknak;
- a pénzügyi technológiai cégeknek;
- a mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőknek;
- a kutatás-fejlesztési szolgáltatóknak.
Dél-Korea fejlett technológiai piac, ahol erős az elektronikai, járműipari, akkumulátoripari és informatikai szektor. Egy magyar vállalkozás számára ezért gyakran nem közvetlen fogyasztói értékesítés, hanem beszállítói, fejlesztői vagy szakmai együttműködés lehet a reális belépési pont.
Magyarország számára különösen fontos a dél-koreai üzleti kapcsolat
A dél-koreai vállalatok európai befektetéseinek egyik fontos célországa Magyarország.
Az elmúlt években különösen az akkumulátoriparban, az elektronikában, a járműipari beszállításban és a kapcsolódó technológiai szolgáltatásokban jelentek meg jelentős dél-koreai beruházások.
Ez azt jelenti, hogy az új digitális kereskedelmi szabályok hatása nem kizárólag a közvetlen exportban jelenhet meg.
A magyar vállalkozások számára új lehetőséget jelenthet:
- a hazai dél-koreai leányvállalatok kiszolgálása;
- közös digitális fejlesztések indítása;
- dél-koreai anyavállalatok beszállítói rendszerébe történő belépés;
- távoli informatikai és mérnöki szolgáltatások nyújtása;
- közös kutatás-fejlesztési projektek kialakítása;
- digitális beszerzési és logisztikai rendszerek összekapcsolása.
A szabályozási környezet egységesebbé válása ezekben a kapcsolatokban is csökkentheti az adminisztratív súrlódást.
A megállapodás nem helyettesíti a piacra lépési felkészülést
Az új szabályozás nem tünteti el a nyelvi, kulturális, adózási és kereskedelmi különbségeket.
Egy dél-koreai piacra készülő magyar vállalkozásnak továbbra is meg kell vizsgálnia:
- szükséges-e helyi vállalkozást vagy képviseletet létrehozni;
- milyen adó- és áfaszabályok vonatkoznak az értékesítésre;
- hogyan történik a számlázás;
- milyen fogyasztóvédelmi feltételeket kell teljesíteni;
- szükséges-e a szolgáltatás lokalizációja;
- milyen nyelven kell tájékoztatást biztosítani;
- hogyan kezelhetők a fizetési és árfolyamkockázatok;
- milyen vitarendezési szabályokat tartalmazzon a szerződés.
A digitális megállapodás elsősorban a kereteket teszi kiszámíthatóbbá. A sikeres piacra lépéshez azonban továbbra is helyi tudásra, megfelelő partnerre és gondosan elkészített szerződésekre van szükség.
A hatálybalépéshez további jóváhagyások szükségesek
A megállapodás aláírása még nem jelenti azt, hogy valamennyi szabály azonnal alkalmazható.
Az Európai Unión belül az Európai Parlament hozzájárulása szükséges, majd a Tanácsnak hivatalosan is le kell zárnia a megállapodás megkötését. Dél-Koreának szintén végre kell hajtania saját ratifikációs eljárását.
A vállalkozásoknak ezért célszerű figyelniük a hatálybalépés időpontját és az alkalmazáshoz kapcsolódó részletes tájékoztatókat.
Az aláírás ugyanakkor már egyértelmű irányt jelez: az Európai Unió egyre több kereskedelmi kapcsolatában kíván közös szabályokat kialakítani a digitális szolgáltatásokra, az elektronikus szerződésekre és az adatok határokon átnyúló mozgására.
A külkereskedelem következő nagy kapuja már nem feltétlenül konténerek előtt nyílik. Sok vállalkozás számára egy elektronikus szerződés, egy biztonságos adatkapcsolat és egy jól lokalizált digitális szolgáltatás jelenti majd a belépőjegyet.
