Érdekes kettősség rajzolódik ki a legfrissebb magyar energiaadatokból. 2026 júliusában 3,8 százalékkal nőtt a villamosenergia-fogyasztás az előző év azonos hónapjához képest, miközben a gazdasági szereplők földgázfelhasználása 2,8 százalékkal csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal augusztus 12-én frissített adatai arra utalnak, hogy a hazai energiafelhasználás szerkezete folyamatosan változik. A vállalkozások számára pedig az energia továbbra sem egyszerűen rezsikérdés: a költségek, az energiahatékonyság és a kiszámíthatóság közvetlenül befolyásolhatja egy cég eredményességét.
Az energiafelhasználás és a közüzemi költségek továbbra is fontos tényezők a vállalkozások működésében.
3,8 százalékkal nőtt a villamosenergia-fogyasztás
A KSH friss energiagazdálkodási adatai szerint 2026 júliusában a bruttó villamosenergia-felhasználás 3,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Fontos, hogy ez a mutató nem kizárólag a vállalkozások fogyasztását jelenti, hanem a teljes hazai villamosenergia-felhasználásra vonatkozik.
A nyári időszakban a magasabb villamosenergia-igényhez több tényező is hozzájárulhat. Ilyen lehet például:
- a légkondicionálók fokozott használata;
- az elektromos berendezések növekvő száma;
- az ipari és kereskedelmi elektromos rendszerek használata;
- az elektromos közlekedés terjedése;
- valamint hosszabb távon egyes korábban más energiahordozókra épülő folyamatok villamosítása.
Egyetlen havi adatból természetesen nem lehet hosszú távú trendet bizonyítani, de az áramfogyasztás növekedése olyan jelzés, amelyet az energiaintenzív vállalkozásoknak érdemes figyelniük.
Közben csökkent a gazdasági szereplők gázfelhasználása
A földgáznál ezzel ellentétes mozgást mért a KSH.
2026 júliusában a gazdasági szereplők földgázfelhasználása 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakossági gázfelhasználás ugyanezen időszakban 3,0 százalékkal csökkent.
Nyáron a földgázfogyasztás eleve lényegesen alacsonyabb, mint a fűtési szezonban, ezért egyetlen júliusi adatból itt sem érdemes messzemenő következtetést levonni.
A vállalkozások szempontjából azonban érdekes kérdés, hogy a csökkenés mennyiben:
- energiahatékonysági beruházások;
- technológiai változások;
- termelési volumen;
- időjárási tényezők;
- vagy más energiahordozók használata
miatt következett be.
Az energiahatékonyság ma már üzleti kérdés
Egy vállalkozás energiafogyasztásának néhány százalékos változása első pillantásra apróságnak tűnhet.
Nagyobb fogyasztásnál azonban egészen más a matek.
Ha egy cég évente több tízmillió forintot költ villamos energiára, már néhány százaléknyi megtakarítás is komoly összeget jelenthet. Emiatt az energiahatékonyság nem kizárólag környezetvédelmi kérdés.
Közvetlen hatása lehet:
- a működési költségekre;
- az árazásra;
- a vállalkozás nyereségére;
- a beruházási döntésekre;
- és végső soron a versenyképességre.
A legegyszerűbb lépések sokszor nem is óriási beruházásokkal kezdődnek.
A fogyasztási adatok rendszeres vizsgálata, a feleslegesen működő eszközök kiszűrése vagy az iroda energiaigényének felülvizsgálata már önmagában is feltárhat megtakarítási lehetőségeket.
Az iroda mérete is költségtényező
A vállalkozások egy részénél az energiafogyasztást nem elsősorban a termelés, hanem az iroda fenntartása határozza meg.
Egy iroda költsége ugyanis messze nem ér véget a bérleti díjnál.
Fizetni kell többek között:
- a villamos energiát;
- a fűtést és hűtést;
- a közös költséget;
- az internetet;
- a takarítást;
- a karbantartást;
- valamint az iroda berendezését és üzemeltetését.
Ezért egy kisebb vagy részben távmunkára épülő vállalkozásnál érdemes időnként újraszámolni, hogy valóban szükség van-e a meglévő irodaméretre.
A székhelyszolgáltatás és a hagyományos iroda költségeinek összehasonlításánál ezért nem csupán a bérleti díjat érdemes figyelembe venni.
Egy vállalkozás irodaköltségeiben az energia és az üzemeltetés is jelentős tétel lehet.
A távmunka az energiaigényt is átalakíthatja
A munkaszervezés változásával sok vállalkozásnak már nincs szüksége arra az irodakapacitásra, amelyre néhány évvel korábban szüksége volt.
Ha a munkatársak egy része otthonról vagy hibrid rendszerben dolgozik, a nagy állandó iroda fenntartása könnyen túlméretezett költséggé válhat.
Ilyen helyzetben a székhelyszolgáltatás költséghatékony kiegészítője lehet a távoli munkavégzésnek, miközben a cég hivatalos székhelye és postai elérhetősége továbbra is biztosított.
Ez természetesen nem minden vállalkozási modellre igaz. Egy gyártóüzem, műhely vagy személyes ügyfélfogadásra épülő vállalkozás energiaigénye egészen más, mint egy laptopokról működő szolgáltató cégé.
A székhely és a közüzemi díjak kapcsolata sem mellékes
Különösen érdekes lehet a kérdés azok számára, akik saját lakásukat használják cégük székhelyeként.
A vállalkozás székhelyének bejelentése és a tényleges üzleti energiafogyasztás két külön kérdés, ezért önmagában a cég bejelentett címe nem jelenti automatikusan azt, hogy ott jelentős vállalkozási energiafelhasználás történik.
Ugyanakkor ha az ingatlan ténylegesen üzleti célú munkavégzés helyszíne is, a használat módja már a közüzemi költségek szempontjából is lényeges lehet.
Erről részletesebben a céges székhely és a közüzemi számlák kapcsolatáról szóló összefoglalónkban írtunk.
A budapesti alacsony energiaár-adatot érdemes helyesen értelmezni
A KSH friss adatai között egy látványos európai összehasonlítás is szerepel.
2026 júliusában az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legalacsonyabb a lakossági villamos energia átlagára, 10,3 eurócent/kWh, és ugyancsak Budapesten volt a legalacsonyabb a lakossági földgáz átlagára, 2,8 eurócent/kWh.
Vállalkozói szempontból azonban itt van egy fontos apróbetűs rész.
Ezek lakossági árak.
A statisztikából tehát nem következik, hogy egy magyar vállalkozás is ennyiért vásárol villamos energiát vagy földgázt.
A vállalati energiaárak függhetnek többek között:
- a szerződéstől;
- a fogyasztás nagyságától;
- a fogyasztási profiltól;
- a szerződés időtartamától;
- a piaci árazástól;
- és az igénybe vett szolgáltatás konstrukciójától.
Vagyis a „Budapesten a legolcsóbb az áram” mondat vállalkozói környezetben önmagában félrevezető lenne.
A gáztárolók szintjére is érdemes figyelni
A KSH Monitor szerint a magyar földgáztárolók készlete 2026 júliusában 3,4 milliárd köbméter volt, ami elmaradt az előző öt év azonos időszakának átlagától.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy ellátási probléma lenne.
Vállalkozói szemmel azonban a fűtési szezon közeledtével a gáztárolók töltöttsége, a nemzetközi gázárak és az európai energiaellátás helyzete ismét fontos tényezővé válhat.
Különösen azoknál a vállalkozásoknál, ahol a földgáz jelentős részét teszi ki a működési költségeknek.
A teljes primerenergia-felhasználás is jelentősen csökkent
A KSH augusztus 12-én frissített adatai szerint 2026 májusában a nemzetgazdaság primerenergia-felhasználása 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A primerenergia-felhasználás azonban jóval tágabb mutató, mint egy vállalkozás villany- vagy gázszámlája.
Az adat azt mutatja, hogy a teljes gazdaság által felhasznált elsődleges energia mennyisége jelentősen változhat, miközben az egyes energiahordozók fogyasztása ettől eltérően alakul.
Ezért az energiapiac értelmezésénél önmagában egyetlen adat ritkán mondja el az egész történetet.
Mit érdemes most megnézni egy vállalkozásnál?
A friss statisztika jó apropó arra, hogy egy cég elővegye az elmúlt egy-két év energiaadatait.
Érdemes megnézni:
1. Hogyan változott a fogyasztás?
Nemcsak a számla végösszegét, hanem a ténylegesen elfogyasztott kWh-t vagy köbmétert is.
2. Mikor vannak a fogyasztási csúcsok?
Egy irodánál például a hűtés, egy gyártóüzemnél valamely technológiai folyamat lehet a meghatározó.
3. Van-e feleslegesen fenntartott kapacitás?
Ez lehet túl nagy iroda, ritkán használt helyiség vagy indokolatlanul működő berendezés.
4. Mikor jár le az energiaszerződés?
Nagyobb fogyasztásnál a beszerzés időzítése és a szerződés konstrukciója is komoly pénzügyi kérdés.
5. Megtérülhet-e egy energiahatékonysági beruházás?
LED-világítás, korszerűbb hűtés-fűtés, automatizálás, szigetelés vagy saját energiatermelés esetén mindig érdemes konkrét megtérülést számolni.
