Az erős forint első pillantásra jó hírnek tűnhet: olcsóbbá teheti az importot, a külföldi beszerzéseket és bizonyos devizában fizetendő költségeket. A vállalkozások oldaláról azonban ennél jóval összetettebb a kép.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara friss vállalkozói gyorsfelmérése szerint a válaszadó cégek közel háromnegyede inkább vagy határozottan kedvezőtlenül értékelte a forint jelentős erősödését.
Különösen az exportáló vállalkozások érzik meg a változást.
Az árfolyamváltozás az exportáló és importáló vállalkozásokat eltérő módon érintheti.
Mit mutat az MKIK friss felmérése?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottságának kezdeményezésére készített gyorsfelmérésben 1157 vállalkozás vett részt.
A kutatás mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt vizsgált.
A súlyozott eredmények alapján a vállalkozások közel 75 százaléka negatívan ítélte meg a forint jelentős erősödését.
Fontos ugyanakkor, hogy az MKIK szerint a minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak, így az eredmények elsősorban a vállalkozói tapasztalatok irányát mutatják.
A kedvezőtlen hatás azonban minden vizsgált vállalatméretnél megjelent.
Miért lehet rossz az erős forint egy exportáló vállalkozásnak?
Egy exportőr problémája viszonylag egyszerű matematikából fakad.
Tegyük fel, hogy egy magyar vállalkozás 10 000 euróért értékesít egy terméket vagy szolgáltatást külföldön.
Ha az eurót magasabb forintárfolyamon váltja át, ugyanazért a 10 000 euróért több forintot kap. Ha viszont közben a forint jelentősen erősödik, ugyanaz a devizabevétel kevesebb forintot ér.
Közben a vállalkozás számos költsége továbbra is forintban jelentkezik:
- munkabér;
- járulékok;
- adók;
- magyarországi bérleti díjak;
- hazai szolgáltatások;
- belföldi beszállítói költségek.
Az MKIK szerint éppen ezért az árfolyamváltozás különösen az exportáló cégek jövedelmezőségét, likviditását és versenyképességét érintette kedvezőtlenül.
Ez azért is érdekes, mert a legfrissebb külkereskedelmi adatok alapján 2026-ban ismét nőtt Magyarország exporttöbblete, így az árfolyam alakulása nagyon sok hazai vállalkozást közvetlenül vagy közvetetten érinthet.
Az importőröknek viszont jó hír lehetne
Elméletben az erősebb forint az importáló vállalkozások számára kedvező.
Ha egy cég külföldről vásárol például:
- alapanyagot;
- gépet;
- elektronikai terméket;
- alkatrészt;
- szoftvert;
- külföldi szolgáltatást,
akkor ugyanazért az euróban vagy más külföldi devizában meghatározott árért kevesebb forintot kell fizetnie.
A friss kamarai felmérés azonban érdekes eredményt hozott.
Az importáló cégek tapasztalatai ugyan kedvezőbbek voltak, de az erősebb forintból elméletileg következő beszerzési előny sok esetben nem vagy csak késéssel jelent meg.
Vagyis az árfolyamváltozás nem feltétlenül csorog át azonnal a vállalkozások beszerzési áraiba.
Miért nem csökken rögtön minden importtermék ára?
Ennek több gyakorlati oka lehet.
A vállalkozások gyakran hetekkel vagy hónapokkal korábban:
- rendelik meg az árut;
- rögzítik a beszállítói árakat;
- kötnek devizás szerződéseket;
- vásárolják meg a szükséges devizát;
- vagy töltenek fel nagyobb készleteket.
Ha tehát egy kereskedő még egy korábbi árfolyamon beszerzett készletet értékesít, az aktuális forinterősödés hatása nem jelenik meg azonnal az áraiban.
Ugyanez fordítva is működik: egy hirtelen forintgyengülés sem feltétlenül jelenik meg minden termék árában másnap reggel.
Az árfolyam hatása tehát gyakran időben elnyújtva jut el a fogyasztói árakig.
Ez az infláció szempontjából is érdekes folyamat. A legfrissebb adatok szerint 2026 júliusában 1,2 százalékra lassult az infláció, amely a vállalkozások költség- és árazási döntéseiben is egyre fontosabb tényező.
Nem minden ágazatot egyformán érint az árfolyam
Az MKIK kutatása jelentős ágazati különbségeket is talált.
Különösen erős negatív hatást jeleztek az:
- információs és kommunikációs;
- pénzügyi;
- valamint biztosítási
tevékenységet végző vállalkozások.
Ennek hátterében többek között az állhat, hogy számos ilyen vállalkozás külföldi ügyfeleknek dolgozik, bevételét euróban vagy más devizában kapja, miközben munkabéreinek és működési költségeinek jelentős részét Magyarországon, forintban fizeti.
Egy informatikai vállalkozás például euróban ugyanannyit számlázhat külföldi ügyfelének, de az abból származó forintbevétele az árfolyam erősödésével csökkenhet.
Az exportáló vállalkozások számára az árfolyam közvetlenül befolyásolhatja a külföldi bevételek forintértékét.
Az erős forint nem egyenlő automatikusan az erős vállalkozással
Az árfolyamról gyakran úgy beszélünk, mintha egyértelműen meg lehetne mondani, hogy az erős vagy a gyenge forint a jobb.
Vállalkozói szemmel azonban nincs ilyen egyszerű válasz.
Erősebb forint előnyös lehet például annak, aki:
- jelentős mennyiségben importál;
- euróban fizet beszállítókat;
- külföldi gépet vagy technológiát vásárol;
- devizában fennálló költségekkel rendelkezik.
Hátrányosabb lehet annak, aki:
- jelentős exportbevételt ér el;
- euróban számláz külföldre;
- bevétele devizában, költségeinek jelentős része viszont forintban keletkezik;
- árérzékeny nemzetközi piacon versenyez.
Egy vállalkozás számára tehát nem önmagában az árfolyam szintje a döntő, hanem az, hogy bevételi és költségoldalon milyen devizakitettsége van.
A kiszámíthatóság sokszor fontosabb, mint maga az árfolyam
Vállalkozói szempontból komoly probléma lehet az árfolyam gyors változása.
Ha egy vállalkozás hónapokra előre:
- árajánlatot ad;
- szerződést köt;
- beruházást tervez;
- árazást készít;
- költségvetést állít össze,
akkor lényegében egy jövőbeli árfolyammal kapcsolatban is feltételezést tesz.
Minél nagyobb az árfolyam bizonytalansága, annál nehezebb pontosan kiszámítani egy üzlet várható eredményét.
Az MKIK szakmai bizottságai ezért nem egy meghatározott forintárfolyam fenntartását tartják elsődlegesnek, hanem a vállalkozások alkalmazkodóképességének, tervezhetőségének és exportteljesítményének erősítését.
Mit tehet egy vállalkozás az árfolyamkockázat ellen?
Az árfolyam természetesen nem kontrollálható egy vállalkozás által, a kockázat egy része azonban kezelhető.
1. Érdemes feltérképezni a devizakitettséget
Első lépésként érdemes pontosan megnézni:
- milyen devizában érkeznek a bevételek;
- milyen devizában keletkeznek a költségek;
- mikor történnek a pénzmozgások;
- mekkora árfolyamváltozás csökkentené lényegesen az üzlet nyereségét.
2. Bevétel és költség részbeni összepárosítása
Ha egy vállalkozás euróban kap bevételt és euróban is vannak kiadásai, nem feltétlenül szükséges minden beérkező eurót azonnal forintra váltani.
Ez természetes módon csökkentheti az árfolyamkitettség egy részét.
3. Az árajánlatok érvényességi ideje is számít
Nemzetközi üzletnél különösen fontos lehet, hogy egy ajánlat mennyi ideig érvényes.
Egy több hónapig rögzített forintár egy gyorsan változó devizapiacon jelentős kockázatot hordozhat.
4. Szerződésekben is kezelhető az árfolyamkockázat
Nagyobb vagy hosszabb távú ügyleteknél érdemes lehet szakértővel megvizsgálni az árfolyamváltozás kezelésére szolgáló szerződéses megoldásokat.
5. Pénzügyi fedezeti eszközök is léteznek
Nagyobb devizaforgalmat lebonyolító vállalkozások banki vagy más pénzügyi árfolyamkockázat-kezelési megoldásokat is használhatnak.
Ezek költségeit és kockázatait azonban mindig külön meg kell vizsgálni.
Az alapkamat is része a képletnek
A forint árfolyamát természetesen nem egyetlen tényező mozgatja.
A befektetői környezetre és ezen keresztül az árfolyamra a monetáris politika is hatással lehet.
A Magyar Nemzeti Bank júliusban 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, így a kamatkörnyezet alakulását is érdemes figyelniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelentős devizakitettséggel rendelkeznek.
Az árfolyam azonban sok hazai és nemzetközi tényező együttes eredménye, ezért rövid távú mozgását rendkívül nehéz megbízhatóan előre jelezni.
Mit javasol az MKIK?
A kamara szakmai javaslatai között szerepel:
- a vállalati árfolyamkockázat-kezelés fejlesztése;
- az érintett exportőrök célzott likviditási és finanszírozási támogatása;
- a termelékenységet javító beruházások ösztönzése;
- rendszeres kamarai monitoring kialakítása.
A cél tehát nem feltétlenül egy adott euró-forint árfolyam elérése, hanem az, hogy a magyar vállalkozások kevésbé legyenek kiszolgáltatva az árfolyamváltozásoknak.
