Az MKIK országos gyorsfelmérést indított a forint–euró árfolyam vállalkozásokra gyakorolt hatásairól. A téma első ránézésre főként az exportáló és importáló cégek ügye lehet, valójában azonban ennél sokkal szélesebb körben érinti a magyar vállalkozásokat.
A forint árfolyamának változása nem csak akkor fontos, ha egy cég közvetlenül euróban számláz vagy külföldről vásárol. Hatása lehet a beszerzési árakra, alapanyagköltségekre, bérleti díjakra, szoftver-előfizetésekre, gépbeszerzésekre, szállítási díjakra és a vállalkozás pénzügyi tervezésére is.
A mostani gyorsfelmérés ezért jó alkalom arra, hogy a vállalkozások átgondolják: mennyire függ a működésük az árfolyamtól, hol jelenik meg náluk a devizakockázat, és tudatosan kezelik-e ezeket a hatásokat.
Miért fontos a forint–euró árfolyam a cégeknek?
A vállalkozások jelentős része valamilyen formában kapcsolatban áll az euróval. Lehet, hogy közvetlenül külföldi vevőnek értékesít, külföldi beszállítótól vásárol, euróban fizet szoftverért, gépet importál, vagy olyan hazai partnerrel dolgozik, amely maga is devizaalapú költségekkel számol.
Az árfolyamváltozás ilyenkor gyorsan megjelenhet a vállalkozás költségeiben. Ha a forint gyengül, a külföldről vásárolt termékek, alapanyagok és szolgáltatások drágulhatnak. Ha a forint erősödik, az importálóknak kedvezőbb lehet a beszerzés, de az exportőrök bevétele forintban számolva csökkenhet.
Ezért nincs olyan egyetlen válasz, hogy az erős vagy gyenge forint minden cégnek jó vagy rossz. Az árfolyam hatása attól függ, hogy a vállalkozás milyen piacra dolgozik, milyen pénznemben keletkeznek a bevételei és költségei, és mennyire tudja áthárítani a változásokat az áraiban.
Az exportőrök és importőrök másképp érzik a változást
Az exportáló vállalkozások gyakran euróban vagy más devizában kapják bevételeiket. Ha a forint gyengül, ugyanaz az euróbevétel forintban többet érhet. Ez elsőre kedvezőnek tűnhet, de nem minden esetben jelent tiszta nyereséget.
Ha az exportáló cég alapanyagot, energiát, gépet, alkatrészt vagy szolgáltatást is külföldről vásárol, akkor a költségoldalon is megjelenhet az árfolyamhatás. Ilyenkor az eredmény attól függ, hogy a devizás bevételek és devizás kiadások hogyan viszonyulnak egymáshoz.
Az importáló cégeknél más a helyzet. Számukra a gyengébb forint közvetlenül drágíthatja a beszerzést. Ha a vállalkozás nem tudja azonnal beépíteni ezt az áremelést a fogyasztói vagy üzleti áraiba, akkor csökkenhet az árrése. Ez különösen érzékeny lehet azoknál a cégeknél, amelyek szűk nyereségtartalommal dolgoznak.
A belföldi cégek sem teljesen védettek
Sok vállalkozás azt gondolja, hogy ha csak Magyarországon értékesít, akkor az árfolyam nem érinti igazán. Ez gyakran tévedés. A belföldi piac sem zárt üvegház, ahol a devizahatások nem szivárognak be.
Egy hazai szolgáltató is fizethet külföldi szoftverekért, online hirdetési rendszerekért, felhőszolgáltatásért, importált eszközökért vagy euróhoz igazított bérleti díjért. Egy kereskedő belföldön adhat el, de az áru külföldi nagykereskedőtől vagy importőrtől érkezhet. Egy gyártó magyar vevőnek számlázhat, miközben az alkatrészek egy része euróban árazott.
Az árfolyam tehát sokszor közvetetten jelenik meg. Nem feltétlenül külön sorban a számlán, hanem a beszerzési árban, szolgáltatási díjban vagy partneri áremelésben. Ez a csendes árfolyamhatás néha veszélyesebb, mert a vállalkozás később veszi észre, hogy romlik az árrése.
A pénzügyi tervezésnél külön soron kell kezelni
A vállalkozásoknak érdemes az árfolyamkockázatot külön tervezési szempontként kezelniük. Nem elég annyit mondani, hogy „majd alakul”. A devizaárfolyam nem háziállat, nem jön vissza sípszóra, ha éppen rossz irányba indul.
A pénzügyi tervben érdemes megnézni, milyen arányban vannak devizás bevételek és devizás költségek. Mennyi a havi vagy negyedéves eurókitettség? Vannak-e olyan szerződések, amelyekben az ár euróhoz kötött? Van-e olyan beszállító, amely rövid határidővel módosíthatja az árait árfolyamváltozás miatt?
A cégvezetőnek nem kell devizapiaci elemzővé válnia, de tudnia kell, hol van a vállalkozás érzékeny pontja. Ha egy 5–10 százalékos árfolyammozgás már komolyan befolyásolja a nyereséget, akkor nem mellékes kockázatról beszélünk.
A szerződésekben is megjelenhet az árfolyamkockázat
A vállalkozások közötti szerződésekben gyakran találhatók árfolyamhoz kapcsolódó rendelkezések. Ilyen lehet például az euróban meghatározott ár, a forintban fizetendő, de euróhoz igazított díj, az árfolyamváltozás miatti módosítási lehetőség vagy az importköltségek változásához kötött áremelés.
Ezeket a feltételeket nem elég aláíráskor átfutni. A cégnek értenie kell, hogy a szerződés milyen helyzetben enged árváltoztatást, ki viseli az árfolyamkockázatot, milyen árfolyamot kell figyelembe venni, és van-e előzetes értesítési kötelezettség.
Egy rosszul megírt vagy félreértett szerződés később vitához vezethet. A vállalkozás azt hiszi, fix árat kapott, a partner pedig árfolyamváltozásra hivatkozva módosítana. Ilyenkor derül ki, mennyit értek az apró betűk.
Az árazást is érdemes felülvizsgálni
Az árfolyamváltozás egyik legfontosabb kérdése, hogy a vállalkozás képes-e beépíteni a költségváltozást az áraiba. Ha igen, akkor a hatás kezelhetőbb. Ha nem, akkor a cég nyeresége olvadni kezdhet.
Ez különösen azoknál a vállalkozásoknál fontos, amelyek hosszabb időre előre adnak árajánlatot, fix díjas szerződéseket kötnek, vagy erős árversenyben működnek. Egy több hónapra előre vállalt ár kockázatos lehet, ha közben az alapanyag vagy szolgáltatás devizában drágul.
Érdemes ezért az árajánlatokban és szerződésekben átgondolt érvényességi időt, módosítási lehetőséget vagy árfolyamhoz kapcsolódó feltételt alkalmazni. Ez nem feltétlenül jelent bonyolult jogi varázslatot, de világos és előre rögzített szabályokra szükség lehet.
A készletgazdálkodásra is hatással lehet
Az importáló vagy kereskedelmi vállalkozásoknál az árfolyam a készletgazdálkodást is befolyásolhatja. Ha a forint gyengülése várható vagy már megtörtént, egyes cégek előrehozhatják a beszerzéseiket. Mások éppen kivárnak, mert nem akarnak drágán készletet felhalmozni.
Mindkét döntésnek van kockázata. A túl nagy készlet pénzt köt le, raktározási költséget okoz, és elavulhat. A túl kicsi készlet viszont értékesítési kieséshez vezethet, ha később drágábban vagy lassabban lehet beszerezni az árut.
Az árfolyam tehát nemcsak pénzügyi kérdés, hanem működési döntés is. Befolyásolja, mikor vásárol a cég, mennyit tart raktáron, milyen fizetési feltételeket kér, és mennyire tud gyorsan reagálni a piaci változásokra.
A devizás hitelek és lízingek külön figyelmet igényelnek
A vállalkozások finanszírozásában is megjelenhet az árfolyamhatás. Ha egy cég devizás hitelt, lízinget vagy euróhoz kötött finanszírozást használ, akkor a törlesztés forintban számolva változhat.
Ez különösen akkor érzékeny, ha a vállalkozás bevétele forintban keletkezik, a kötelezettsége viszont euróhoz kötött. Ilyenkor a gyengülő forint növelheti a törlesztési terhet, ami hatással lehet a likviditásra.
A finanszírozási döntéseknél ezért nem elég az aktuális kamatot vagy havi törlesztőrészletet nézni. Azt is vizsgálni kell, hogy milyen pénznemben keletkezik a bevétel, milyen pénznemben kell fizetni a kötelezettséget, és van-e természetes fedezet a vállalkozás működésében.
Mit jelent a természetes fedezet?
Természetes fedezetnek nevezhető, amikor a vállalkozás devizás bevételei és devizás kiadásai részben kiegyenlítik egymást. Például egy exportőr euróban kap bevételt, de euróban fizet alapanyagért is. Ilyenkor az árfolyamváltozás nem feltétlenül üti meg teljes erővel a céget, mert a bevételi és költségoldal együtt mozog.
Más a helyzet annál a vállalkozásnál, amelynek csak költsége van devizában, bevétele viszont forintban keletkezik. Itt a forint gyengülése közvetlenül ronthatja az eredményt, ha az árakat nem lehet gyorsan módosítani.
A cégvezetőknek ezért érdemes egyszerűen végiggondolniuk: ha holnap megmozdul az árfolyam, nálunk mi történik? Drágul a beszerzés? Nő a bevétel forintértéke? Romlik az árrés? Vagy a bevételek és költségek nagyjából kiegyenlítik egymást?
Nem csak pénzügyi, hanem vezetői kérdés
Az árfolyamkockázat kezelése nem kizárólag a könyvelő vagy pénzügyi munkatárs feladata. A cégvezetőnek is értenie kell, milyen hatások érhetik a vállalkozást. A könyvelés utólag rögzíti az adatokat, de a döntéseket előre kell meghozni.
Az árképzés, beszerzés, szerződéskötés, készletezés, finanszírozás és ügyfélkommunikáció mind vezetői döntési terület. Ha a vállalkozás csak akkor reagál, amikor már megérkeztek a drágább számlák, akkor sokszor késésben van.
A jó vezetői működés nem azt jelenti, hogy minden árfolyammozgást előre látunk. Azt jelenti, hogy tudjuk, milyen mozgást bír el a cég, és mikor kell beavatkozni.
Miért hasznos egy ilyen gyorsfelmérés?
Az MKIK gyorsfelmérése azért lehet fontos, mert a vállalkozások közvetlen tapasztalatait gyűjti össze. A gazdasági folyamatokról sok adat készül, de a cégek gyakorlati élménye gyakran árnyaltabb képet ad.
Másként látja az árfolyamot egy exportáló gyártó, egy importáruval dolgozó kereskedő, egy belföldi szolgáltató, egy építőipari vállalkozás vagy egy digitális szolgáltatásokat használó kis cég. Ha ezek a tapasztalatok nagyobb számban megjelennek, pontosabb képet lehet kapni arról, hol okoz valódi problémát az árfolyamváltozás.
A vállalkozói visszajelzés nem dísz a döntéshozatal kirakatában. Akkor hasznos, ha konkrét működési problémákat mutat meg: dráguló beszerzést, nehezebb árazást, likviditási gondot, szerződéses bizonytalanságot vagy tervezési kockázatot.
Mit érdemes most átnéznie egy vállalkozásnak?
Elsőként a cégnek érdemes felmérnie, milyen arányban vannak devizához kötött bevételei és költségei. Nem csak a közvetlen eurós számlákat kell nézni, hanem azokat a belföldi szolgáltatásokat és beszerzéseket is, amelyek ára közvetetten euróhoz kapcsolódhat.
Másodszor célszerű ellenőrizni a szerződéseket. Van-e bennük árfolyamhoz kötött díj? Ki viseli az árfolyamváltozás kockázatát? Milyen árfolyamot kell alkalmazni? Van-e árváltoztatási lehetőség?
Harmadszor érdemes áttekinteni az árképzést. Meddig érvényesek az ajánlatok? Van-e lehetőség árkorrekcióra? A vállalkozás tudja-e kezelni, ha a beszerzési ár hirtelen megváltozik?
Negyedszer a pénzügyi tartalékokat is érdemes megnézni. Ha az árfolyam miatt hirtelen magasabb lesz a beszerzési vagy törlesztési költség, van-e elég mozgástér a működésben?
A kisebb cégeknek is érdemes tudatosan kezelni
Sok kisebb vállalkozás nem készít részletes árfolyamkockázati elemzést, és ez érthető. Egy mikrovállalkozásnál nincs külön pénzügyi osztály, devizakockázati szabályzat vagy elemzői csapat. Ettől azonban a kockázat még létezik.
A kis cégeknek elegendő lehet egy egyszerű, de következetes belső ellenőrzés. Milyen költségeink függnek eurótól? Mely partnereink emelhetnek árat árfolyam miatt? Mennyi ideig tudjuk tartani az árainkat? Milyen árfolyam mellett kezd el fájni a működés?
Ez a néhány kérdés már sokat segíthet. A tudatosság nem mindig bonyolult táblázat, néha csak az, hogy nem csukott szemmel ülünk a pénzügyi hullámvasúton.
