2026. július 31-én több, vállalkozásokat érintő adó- és vámszabály lépett hatályba. A változások között szerepel a szén-dioxid-kvóta-adó visszamenőleges megszüntetése, a korábban megfizetett adó kamatokkal növelt visszaigénylésének lehetősége, a kiskereskedelmi adó egyik összeszámítási szabályának eltörlése, valamint az elektronikus vámeljárások további automatizálása.
Az áfabevallásokkal kapcsolatban is érkezett fontos pontosítás. A befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatási szabályok nem szigorodtak meg 2026. július 1-jétől, ezért a vállalkozások továbbra is a június 30-án hatályos előírások szerint járhatnak el. Ugyanakkor a NAV szerint a részletesebb adattartalmú bevallás használata csökkentheti annak esélyét, hogy a vállalkozás adategyeztetési eljárásba kerüljön.
A mostani csomag nem minden céget érint azonos módon. Egy átlagos szolgáltató vállalkozás számára elsősorban az áfabevallással kapcsolatos pontosítás lehet fontos, míg a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, importőröknek, exportőröknek és a szén-dioxid-kvóta-adót korábban megfizető társaságoknak ennél jóval konkrétabb teendőik is lehetnek.
Mi változott 2026. július 31-én?
A NAV tájékoztatása alapján a legfontosabb változások a következők:
- megszűnt a szén-dioxid-kvóta-adó;
- a korábban megfizetett adó és annak kamatai kérelemre visszaigényelhetők;
- a visszaigénylési kérelem benyújtására 90 nap áll rendelkezésre;
- módosult a kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítása a kiskereskedelmi adóban;
- lehetővé vált az elektronikus vámáru-nyilatkozatok automatizált elbírálása;
- nem vált kötelezővé az áfabevallás befogadott számláinak adómértékenkénti részletes bontása;
-
- január 1-jétől további három kisebb adófajta szűnik meg.
A változásokat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogramok és kormányhatározatok végrehajtásához kapcsolódó adóintézkedésekről szóló 2026. évi XXXV. törvény tartalmazza.
Nem változott kötelezően az áfabevallás adattartalma
Az egyik legfontosabb gyakorlati pontosítás az áfabevallásokhoz kapcsolódik.
A vállalkozásoknak a befogadott számlák esetében továbbra sem kötelező adómértékenként külön feltüntetniük:
- a levonásba helyezett adóalapot;
- a levonásba helyezett adóösszeget;
- az arányosítással érintett levonható adót.
A 2026. július 1. után beadott bevallásoknál is használhatók a június 30-án hatályos szabályok. Vagyis nem történt olyan kötelező módosítás, amely miatt minden vállalkozásnak azonnal át kellene alakítania könyvelési vagy bevallási rendszerét.
Ez különösen azoknak a cégeknek fontos, amelyek könyvelési szoftvere még nem kezeli automatikusan a részletes adómérték szerinti bontást. A NAV közleménye alapján önmagában emiatt nem szükséges kapkodva programot cserélni vagy a korábbi bevallási gyakorlatot megszakítani.
Mi az a bővített adattartalmú áfabevallás?
A vállalkozások ugyanakkor önkéntesen részletesebb adatokat is közölhetnek a ’65 jelű áfabevallás összesítő jelentésében.
A bővített adattartalom lehetővé teszi, hogy elkülönítve szerepeljen:
- az 5 százalékos adómértékhez kapcsolódó levonás;
- a 18 százalékos adómértékhez kapcsolódó levonás;
- a 27 százalékos adómértékhez kapcsolódó levonás;
- az arányosítással érintett adóösszeg.
Ez a lehetőség már 2025. július 1-je óta rendelkezésre áll, de továbbra sem kötelező.
A részletesebb bevallás nem feltétlenül jelent több kézi adminisztrációt, ha a vállalkozás könyvelési rendszere megfelelően strukturált adatokat használ. Ilyenkor a bontás akár automatikusan is előállítható.
Ha azonban a könyvelésben a számlák adómértéke, levonhatósága vagy arányosítása nincs pontosan rögzítve, a részletes bevallás könnyen több hibát termelhet, mint amennyit megelőz. A digitalizáció itt sem varázspor: a rendezetlen adatot csak gyorsabban továbbítja.
Miért ajánlja mégis a NAV a részletesebb bevallást?
A NAV szerint a bővebb adattartalmú áfabevallás használata segíthet elkerülni az adategyeztetési eljárást.
Az adategyeztetés akkor válhat szükségessé, ha a NAV rendszerei eltérést észlelnek például:
- a vállalkozás áfabevallása;
- a partnerek Online Számla-adatszolgáltatása;
- a befogadott számlák adatai;
- a levonásba helyezett áfa;
- vagy más rendelkezésre álló adatok között.
A részletesebb bontás több információt adhat arról, hogy a vállalkozás milyen számlák alapján, melyik adómértékhez kapcsolódóan és milyen összegben érvényesített levonást.
Ez nem garantálja, hogy a vállalkozás soha nem kap adategyeztetési felhívást. A pontatlan számlaadat, a helytelen teljesítési időpont vagy a jogalap nélkül levont áfa továbbra is problémát okozhat. A részletesebb bevallás inkább átláthatóbb térképet ad a NAV-nak, nem láthatatlanná tevő köpenyt a vállalkozásnak.
Mit érdemes most egyeztetni a könyvelővel?
A vállalkozásoknak célszerű megvizsgálniuk, hogy a részletesebb bevallás használata technikailag és adminisztratív szempontból indokolt-e.
Érdemes áttekinteni:
- A könyvelési program elkülönítve kezeli-e az egyes áfakulcsokat?
- Pontosan rögzítik-e a részben levonható áfát?
- Megfelelően kezelik-e a személygépkocsival, reprezentációval vagy vegyes használattal kapcsolatos korlátozásokat?
- Egyeznek-e a könyvelési adatok az Online Számla rendszerben szereplő adatokkal?
- Rendszeresen ellenőrzik-e a partner által hibásan kiállított számlákat?
- Automatizálható-e a részletesebb összesítő jelentés?
- Több munkát vagy több biztonságot jelentene-e az áttérés?
Egy kis számú bejövő számlával dolgozó szolgáltató vállalkozásnál könnyen kezelhető lehet a részletesebb adatszolgáltatás. Több ezer havi számlát feldolgozó kereskedelmi cégnél viszont már alapos rendszerellenőrzésre lehet szükség.
A vállalkozásnak nem azért érdemes részletesebb adatot szolgáltatnia, mert „a NAV biztosan ezt szereti”, hanem akkor, ha az adatok megbízhatóan és aránytalan többletmunka nélkül előállíthatók.
Megszűnt a szén-dioxid-kvóta-adó
A 2026. július 31-én hatályba lépett törvénymódosítás visszamenőlegesen megszüntette a szén-dioxid-kvóta-adót. A NAV a korábban megfizetett adót az érintett vállalkozás kérelmére visszafizeti.
A változás természetesen nem minden vállalkozást érint. Elsősorban azoknak a cégeknek lehet jelentős, amelyek a korábbi szabályok alapján szén-dioxid-kvóta-adót fizettek.
Az érintett vállalkozások számára a legfontosabb kérdés most nem az, hogy valóban megszűnt-e az adó, hanem az, hogy:
- mekkora összeget fizettek meg korábban;
- az összeg visszaigényelhető-e;
- milyen dokumentumok szükségesek a kérelemhez;
- ki jogosult a kérelem benyújtására;
- melyik NAV-eljárásban kell azt előterjeszteni;
- és pontosan mikor jár le a határidő.
A befizetett összeg nem automatikusan bukkan fel a vállalkozás bankszámláján. A visszafizetéshez kérelmet kell benyújtani.
Kamat is járhat a visszafizetett adó után
A NAV tájékoztatása szerint nemcsak a korábban megfizetett szén-dioxid-kvóta-adó járhat vissza, hanem annak kamatai is.
A kamat mértéke:
a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt összege.
Ez nagyobb befizetés esetén már érezhető összeg lehet, ezért a vállalkozásnak célszerű a tőke és a kamat kiszámítását is ellenőriznie.
A könyvelésben a visszafizetett adó és a hozzá kapcsolódó kamat elszámolása eltérhet egymástól, ezért a pénzügyi rendezést nem érdemes egyszerűen egyetlen „NAV-visszatérítés” tételként elkönyvelni.
A 90 napos határidő jogvesztő
A visszaigénylési kérelmet a 2026. július 31-i hatálybalépéstől számított 90 napon belül lehet benyújtani. A NAV külön hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő.
Ez azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása után:
- igazolási kérelemmel sem pótolható a benyújtás;
- a késedelem nem menthető ki egyszerű adminisztrációs hibával;
- a vállalkozás elveszítheti a visszaigénylés lehetőségét.
Az érintett cégeknek ezért nem érdemes a 89. napra hagyniuk a dokumentumok összegyűjtését. A könyvelési, adózási és jogi iratok ellenőrzése önmagában is időt vehet igénybe.
Gyakorlati szempontból célszerű:
- azonosítani valamennyi korábbi befizetést;
- összevetni azokat az adóbevallásokkal és NAV-adószámlával;
- kiszámítani a visszajáró kamatot;
- ellenőrizni a kérelem kötelező tartalmát;
- a kérelmet jóval a végső határidő előtt benyújtani;
- megőrizni az elektronikus befogadási igazolást.
A jogvesztő határidők nem vitatkoznak. Pontosan akkor zárják be az ajtót, amikor a naptár mondja.
Változott a kiskereskedelmi adó összeszámítási szabálya
A kiskereskedelmi adóban is kedvező módosítás lépett életbe.
Megszűnt bizonyos vállalkozások árbevétel-összeszámítási kötelezettsége, ha a kapcsolt vállalkozási viszony:
- szétválás;
- kiválás;
- vagy eszközátadás
következtében jött létre az adó hatálybalépését követően. Az új szabályt már a 2026-os adóévre sem kell alkalmazni.
A módosítás jelentősége abban rejlik, hogy a kiskereskedelmi adó progresszív jellegű. Az árbevétel összeszámítása magasabb adóterhelést eredményezhetett akkor is, ha az érintett vállalkozások külön-külön kisebb forgalmat értek el.
Nem minden kapcsolt vállalkozás mentesül automatikusan
A változás nem jelenti azt, hogy a kiskereskedelmi adóban minden kapcsolt vállalkozás árbevételét mostantól minden esetben külön kell kezelni.
A könnyítés meghatározott szervezeti átalakulásokra és eszközátadásokra vonatkozik. Ezért az érintett vállalkozásoknak pontosan meg kell vizsgálniuk:
- mikor jött létre a kapcsolt vállalkozási viszony;
- milyen jogügylet következtében alakult ki;
- történt-e szétválás vagy kiválás;
- milyen eszközök kerültek átadásra;
- a korábbi bevallásokban hogyan számították ki az adóalapot;
- és a 2026-os adóévben szükséges-e módosítani az adóelőleget.
A vállalkozáscsoportoknak célszerű dokumentálniuk, hogy miért alkalmazzák vagy miért nem alkalmazzák az összeszámítást. Egy későbbi ellenőrzésnél a döntés mögötti jogi és gazdasági tényeket is igazolni kellhet.
Gyorsabbá válhatnak az elektronikus vámeljárások
Az elektronikusan benyújtott vámáru-nyilatkozatoknál lehetővé vált az automatizált döntéshozatal.
A NAV tájékoztatása szerint a pénzügyőri beavatkozás nélküli szervezeti aláírás alkalmazásával a vámeljárás:
- gyorsabbá;
- biztonságosabbá;
- és gördülékenyebbé
válhat.
A változás elsősorban azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek rendszeresen:
- importálnak EU-n kívüli országokból;
- exportálnak harmadik országokba;
- vámügynöki szolgáltatást vesznek igénybe;
- vámraktárt működtetnek;
- vagy nagy számú elektronikus vámáru-nyilatkozatot nyújtanak be.
Mit jelent az automatizált vámügyi döntés?
Az automatizált döntéshozatal lényege, hogy bizonyos ügyekben a rendszer emberi ügyintéző közvetlen beavatkozása nélkül hozhat döntést.
Ez akkor működhet hatékonyan, ha:
- a vámáru-nyilatkozat hiánytalan;
- az árukód megfelelő;
- az áru értéke és származása pontos;
- nincs szükség fizikai vagy okmányellenőrzésre;
- nem merül fel kockázati jelzés;
- és valamennyi szükséges engedély rendelkezésre áll.
A gyorsítás tehát nem jelenti azt, hogy a vámellenőrzés megszűnik. A kockázatos, hiányos vagy ellentmondásos nyilatkozatok továbbra is emberi ellenőrzésre kerülhetnek.
Az automatizálás a szabályos ügyet gyorsíthatja fel. A hibás vámtarifaszámot viszont nem teszi szabályossá, csak gyorsabban észrevehetővé.
Mire figyeljenek az importáló és exportáló cégek?
A gyorsabb vámeljárásból leginkább azok a vállalkozások profitálhatnak, amelyek már a benyújtás előtt rendbe teszik az adatokat.
Különösen fontos:
- a megfelelő vámtarifaszám;
- az áru pontos megnevezése;
- a vámérték helyes meghatározása;
- a származási ország igazolása;
- a preferenciális származás dokumentálása;
- az engedélyek megléte;
- a fuvar- és biztosítási költségek megfelelő kezelése;
- az EORI-szám érvényessége;
- a partner- és szankciós ellenőrzés;
- a vámügynöknek átadott adatok pontossága.
Ha a vállalkozás rendszeresen ugyanazt a terméket importálja, célszerű törzsadatokat kialakítani. Így minden új szállítmánynál nem kell nulláról újra kitalálni a termék megnevezését, származását és besorolását.
Három további adófajta szűnik meg 2027-ben
A mostani változáscsomag nem ér véget 2026. július 31-én.
A NAV közleménye szerint 2027. január 1-jétől megszűnik:
- a bevándorlási különadó;
- az önkormányzatoknak fizetendő települési adó;
- az ebrendészeti hozzájárulás.
Ezek közül nem mindegyik érinti közvetlenül a vállalkozások széles körét. A települési adó megszüntetése azonban egyes cégek számára helyi adózási változást is jelenthet attól függően, hogy az adott önkormányzat korábban milyen adót vezetett be.
A 2027-es költségtervezésnél ezért célszerű lesz megvizsgálni, hogy a vállalkozás fizetett-e olyan települési adót, amely a megszüntetendő adónemek körébe tartozik.
Mit tegyenek most a vállalkozások?
A változások miatt nem szükséges minden vállalkozásnak rendkívüli adózási projektet indítania. Egy célzott ellenőrzés azonban indokolt.
Áfafizető vállalkozások
Egyeztessék a könyvelővel, érdemes-e a részletesebb adattartalmú áfabevallást alkalmazni, és ellenőrizzék az Online Számla adatai, valamint a könyvelés közötti eltéréseket.
Szén-dioxid-kvóta-adót fizető cégek
Azonnal azonosítsák a korábbi befizetéseket, készítsék elő a visszafizetési kérelmet, és külön figyeljenek a jogvesztő 90 napos határidőre.
Kiskereskedelmi vállalkozáscsoportok
Vizsgálják felül, érinti-e őket az árbevétel-összeszámítási szabály módosítása, és szükséges-e korrigálni a 2026-os adókötelezettség számítását.
Importőrök és exportőrök
Ellenőrizzék, hogy vámügynökük és informatikai rendszerük felkészült-e az automatizált döntéshozatalra, valamint vizsgálják felül a vámadatok minőségét.
Valamennyi vállalkozás
Őrizzék meg a döntések és számítások dokumentációját. Az adózási könnyítés sem ér sokat, ha később senki nem tudja megmondani, milyen alapon alkalmazták.
