Az Európai Bizottság 550 millió eurós bírságot szabott ki az AliExpressre, mert a hatóság megállapítása szerint az online piactér nem megfelelően mérte fel és kezelte az illegális, veszélyes vagy hamis termékek értékesítésével járó rendszerszintű kockázatokat.
A 2026. július 20-án bejelentett döntés az addigi legnagyobb, Digital Services Act alapján kiszabott pénzbírság volt. Az Európai Bizottság szerint az AliExpress intézkedései nem akadályozták meg kellő hatékonysággal, hogy hamisított ruházati termékek, nem biztonságos játékok, veszélyes kozmetikumok és más jogellenes áruk jelenjenek meg a platformon.
A határozat közvetlenül egy nagyon nagy online platformra vonatkozik, ezért egy átlagos magyar webáruházra nem ugyanazok a DSA-követelmények és bírságtételek érvényesek. Az ügy tanulságai azonban az importőrök, a piactéri kereskedők és a saját márkás termékeket értékesítő vállalkozások számára is fontosak.
Miért bírságolták meg az AliExpresst?
A Digital Services Act, vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet alapján a legnagyobb online piactereknek rendszeresen fel kell mérniük, hogy szolgáltatásuk milyen rendszerszintű kockázatokat okozhat.
Ilyen kockázat lehet például:
- illegális termékek értékesítése;
- hamisított áruk terjedése;
- veszélyes vagy nem megfelelően bevizsgált termékek megjelenése;
- fogyasztók megtévesztése;
- jogsértő hirdetések terjesztése;
- visszatérően szabályt sértő kereskedők működése;
- a platform ajánlórendszerének kockázatnövelő hatása.
Az Európai Bizottság szerint az AliExpress nem értékelte megfelelően, hogy rendelkezik-e elegendő munkatárssal a kockázatok kezelésére, túlértékelte az illegális termékeket felismerő rendszerének eredményességét, és nem fordított kellő figyelmet arra, hogy ajánlási és hirdetési rendszerei elősegíthetik a problémás áruk terjedését.
A hatóság azt is kifogásolta, hogy egyes szankcionált eladók továbbra is folytathatták a jogellenes termékek értékesítését. A hamisítványok kiszűrésére létrehozott márkaengedélyezési rendszer pedig a Bizottság értékelése szerint könnyen megkerülhető volt.
Az AliExpress vitatja a bírságot
Az AliExpress szerint az 550 millió eurós bírság aránytalan, és nem veszi kellően figyelembe azokat a fejlesztéseket, amelyeket a platform a jogellenes termékek visszaszorítása érdekében már végrehajtott.
A vállalat közölte, hogy megvizsgálja a döntést és a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket. Az uniós hatóságok ugyanakkor további intézkedéseket és a feltárt problémák tényleges megszüntetését várják el a piactértől.
Mit szabályoz a Digital Services Act?
A Digital Services Act az Európai Unióban elérhető online közvetítő szolgáltatások működését szabályozza.
Hatálya alá tartozhatnak többek között:
- online piacterek;
- közösségi platformok;
- alkalmazásáruházak;
- keresőmotorok;
- tárhelyszolgáltatók;
- egyes utazási és szállásközvetítő oldalak.
A konkrét kötelezettségek a szolgáltatás jellegétől, szerepétől és méretétől függnek. A nagyon nagy online platformokra különösen szigorú kockázatértékelési és kockázatcsökkentési követelmények vonatkoznak, felügyeletükben pedig az Európai Bizottság közvetlen szerepet kap.
A szabályozás egyik alapelve, hogy ami a hagyományos kereskedelemben jogellenes, az az interneten sem válik megengedetté attól, hogy egy algoritmus vagy piactér közvetítésével jelenik meg.
Egy hagyományos webáruház is a DSA hatálya alá tartozik?
Nem minden internetes kereskedő minősül online platformnak.
Ha egy vállalkozás kizárólag a saját termékeit vagy saját készletéből származó árukat értékesíti, rendszerint nem ugyanabba a DSA-kategóriába tartozik, mint egy több ezer külső kereskedőt összekapcsoló piactér.
Más lehet a besorolás, ha a weboldal:
- külső eladók termékeit közvetíti;
- harmadik személyeknek biztosít értékesítési felületet;
- eladókat és vásárlókat kapcsol össze;
- jutalékért piactéri szolgáltatást nyújt;
- felhasználói tartalmakat tárol és nyilvánosan megjelenít.
A pontos jogi minősítést mindig a szolgáltatás tényleges működése alapján kell meghatározni.
Egy hagyományos internetes kereskedőnek ugyanakkor ismernie kell a digitális piacon alkalmazandó fogyasztóvédelmi szabályokat, valamint a termékbiztonsági, reklámjogi, adatvédelmi és kereskedelmi követelményeket is.
A piactér engedélye nem mentesíti az eladót
Gyakori tévedés, hogy ha egy online piactér elfogadta a termék feltöltését, akkor az áru automatikusan megfelel valamennyi uniós előírásnak.
A platform ellenőrzése azonban nem helyettesíti a kereskedő, a gyártó vagy az importőr saját felelősségét.
A vállalkozás továbbra is felelhet például:
- a termék biztonságáért;
- a kötelező címkézésért;
- a magyar nyelvű használati utasításért;
- a megfelelőségi dokumentumokért;
- a márkajogok tiszteletben tartásáért;
- a termékoldalon szereplő állítások pontosságáért;
- az elállási és szavatossági szabályok teljesítéséért;
- az adó- és vámkötelezettségekért.
A piactér automatikus ellenőrzése csak egy első szűrő. Nem jelent jogi garanciát arra, hogy a feltöltött termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek.
Az interneten is csak biztonságos termék értékesíthető
Az uniós általános termékbiztonsági rendelet alapján az online értékesített fogyasztási cikkeknek is biztonságosnak kell lenniük. A Safety Gate rendszeren keresztül az uniós és tagállami hatóságok gyorsan megoszthatják egymással a veszélyes, nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó információkat.
A termékbiztonsági kockázat különösen magas lehet, ha az áru:
- közvetlenül harmadik országból érkezik;
- saját márkanév alatt kerül forgalomba;
- gyermekek számára készült;
- elektromos vagy elektronikus eszköz;
- kozmetikum;
- védőfelszerelés;
- közvetlenül hatással lehet az egészségre vagy a testi épségre.
A vállalkozásnak igazolnia kell tudni, hogy honnan származik a termék, ki a gyártója, milyen előírásoknak felel meg, és kihez lehet fordulni egy biztonsági probléma esetén.
Az importtermékek nyomon követhetőségét tovább erősíthetik a webes importnál megjelenő kötelező termékazonosítók, amelyek a vám- és piacfelügyeleti ellenőrzésekben is szerepet kaphatnak.
Saját márkás terméknél gyártói felelősség is keletkezhet
Ha egy magyar vállalkozás külföldön gyártat le egy terméket, majd azt saját neve vagy márkája alatt értékesíti, nem feltétlenül minősül egyszerű kereskedőnek.
A saját név vagy védjegy alatt piacra helyező vállalkozás egyes termékbiztonsági szabályok szerint gyártói szerepbe kerülhet. Ez lényegesen szélesebb kötelezettségekkel járhat, mint a változtatás nélkül továbbértékesítő forgalmazói pozíció.
A saját márkás importőrnek ezért nem célszerű kizárólag a beszállító rövid nyilatkozatára támaszkodnia. Szükség lehet például:
- műszaki dokumentációra;
- laboratóriumi vizsgálati eredményekre;
- megfelelőségi nyilatkozatra;
- anyagösszetételi adatokra;
- biztonsági és használati utasításra;
- gyártói és tételazonosítókra;
- termékvisszahívási együttműködésre.
A beszállítói szerződésben érdemes előre rendezni, hogy ki viseli a költségeket, ha a terméket egy hatóság vagy piactér eltávolítja, visszahívja vagy megsemmisítteti.
A hamis termék nemcsak márkajogi probléma
A hamisított termékek mögül gyakran hiányzik:
- a megfelelő minőség-ellenőrzés;
- a biztonsági vizsgálat;
- az ellenőrizhető gyártó;
- a valós összetételi információ;
- a termékfelelősségi háttér;
- a szabályos forgalmazási lánc.
Egy hamis kozmetikum, játék vagy elektromos eszköz ezért közvetlen egészségügyi vagy biztonsági veszélyt is jelenthet.
A jogszerűen működő kereskedők számára komoly versenyhátrányt okoz, ha olyan eladókkal kell versenyezniük, akik nem viselik a termékvizsgálatok, a megfelelőségi dokumentáció, a szabályos import és a fogyasztóvédelem költségeit.
Az uniós intézkedések egyik célja éppen az, hogy a szabályosan működő európai kereskedők ne kerüljenek tartós hátrányba a követelményeket figyelmen kívül hagyó importőrökkel és platformeladókkal szemben.
A kis értékű import vámkezelése is megváltozott
Az Európai Unió 2026. július 1-jétől ideiglenes, három eurós vámot vezetett be az unión kívülről érkező, legfeljebb 150 euró értékű e-kereskedelmi importtételekre.
A díjat nem feltétlenül csomagonként, hanem az egy küldeményben szereplő különböző vámáru-kategóriák alapján kell megállapítani. Egy többféle terméket tartalmazó csomagnál ezért a teher három eurónál magasabb is lehet.
A Temu-, Shein- és más kínai kiscsomagokra bevezetett vám és díj azt mutatja, hogy az EU egyszerre próbálja:
- növelni a termékek nyomon követhetőségét;
- csökkenteni a veszélyes áruk számát;
- felelősebbé tenni a nagy platformokat;
- átalakítani a kis értékű import vámkezelését;
- mérsékelni az uniós és harmadik országbeli kereskedők közötti versenyelőny-különbséget.
Mire figyeljen a piactéren értékesítő magyar vállalkozás?
Egy online piactér bármikor további dokumentumokat kérhet, korlátozhatja egy termék láthatóságát, felfüggesztheti az értékesítést vagy akár az egész eladói fiókot.
Legyen ellenőrizhető a beszállító
A gyártó vagy nagykereskedő teljes cégneve, címe, elérhetősége és lehetőség szerint hivatalos nyilvántartási adatai is álljanak rendelkezésre.
Egy üzenetküldő alkalmazásban szereplő keresztnév vagy becenév nem tekinthető megfelelő beszállítói dokumentációnak.
Legyen szabályos számla és importokmány
Igazolhatónak kell lennie:
- a termék beszerzésének;
- a tulajdonjog átszállásának;
- a vámkezelésnek;
- az adó- és díjfizetésnek;
- a szállítmány és a számla kapcsolatának.
Álljanak rendelkezésre a megfelelőségi dokumentumok
A termék jellegétől függően szükség lehet:
- CE-jelölésre;
- megfelelőségi nyilatkozatra;
- laboratóriumi vizsgálatra;
- tanúsítványra;
- biztonsági adatlapra;
- külön hatósági engedélyre.
Fontos, hogy a dokumentum valóban a forgalmazott terméktípusra és modellre vonatkozzon. Egy hasonló kinézetű termék tanúsítványa nem húzható rá digitális gumiszalagként egy egész árukategóriára.
A termékoldal állításai legyenek igazolhatók
A fotó, a márkanév, az összetétel, a műszaki tulajdonságok és a biztonsági állítások ne legyenek félrevezetők.
Különösen kockázatosak lehetnek az olyan nem igazolt állítások, mint:
- egészségügyi hatás;
- gyermekek számára teljes biztonság;
- környezetbarát vagy lebomló jelleg;
- hivatalos tanúsítvány megléte;
- eredeti márkatermék;
- professzionális vagy orvosi minőség.
Legyen panasz- és incidenskezelési folyamat
Egy túlmelegedő töltőről, allergiás reakciót okozó kozmetikumról vagy könnyen letörő játékalkatrészről érkező panasz nem kezelhető egyszerűen szokásos ügyfélszolgálati reklamációként.
Meg kell vizsgálni, hogy:
- más vásárlók is érintettek lehetnek-e;
- az egész terméktétel hibás-e;
- szükséges-e az értékesítés felfüggesztése;
- értesíteni kell-e a beszállítót vagy a hatóságot;
- indokolt-e termékvisszahívás.
Készüljön visszahívási terv
A vállalkozásnak tudnia kell:
- mely vásárlók kaptak az érintett termékből;
- hogyan állítja le az értékesítést;
- milyen csatornán értesíti a fogyasztókat;
- miként intézi a visszaküldést;
- hogyan történik a termék javítása, cseréje vagy megsemmisítése.
A közösségi médiás értékesítés sem kivétel
Egyes kereskedők a piacterek szigorú ellenőrzése miatt Facebook-csoportokban, közösségi oldalakon vagy közvetlen üzenetekben próbálnak termékeket értékesíteni.
A közösségi médián keresztüli értékesítés azonban nem szünteti meg:
- a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget;
- a bevételek bevallását;
- a fogyasztóvédelmi előírásokat;
- a termékbiztonsági felelősséget;
- a kereskedelmi tevékenység bejelentési szabályait.
Az online tevékenységből számos digitális nyom maradhat, így az alkalomszerűnek vagy informálisnak tűnő értékesítés is ellenőrizhetővé válhat.
Mit jelenthet a döntés a szabályosan működő webáruházaknak?
Az AliExpress bírsága első látásra kizárólag egy globális platform problémájának tűnhet. A következetesebb uniós ellenőrzés azonban a szabályosan működő kereskedők számára előnyöket is hozhat.
A szigorúbb fellépés:
- csökkentheti a hamis vagy veszélyes termékek jelenlétét;
- mérsékelheti a szabálytalan kereskedők árelőnyét;
- erősítheti a fogyasztók bizalmát az online vásárlásban;
- felértékelheti az igazolható eredetű termékeket;
- növelheti a megfelelő dokumentáció jelentőségét;
- szigorúbb piactéri eladói ellenőrzést eredményezhet.
A kiskereskedelmi forgalom növekedése továbbra is komoly lehetőséget jelent az online értékesítők számára, de a piac bővülésével párhuzamosan a megfelelési elvárások is erősödnek.
Tízpontos ellenőrzőlista webáruházaknak
Új importtermék vagy saját márkás árucikk bevezetése előtt érdemes ellenőrizni:
- Azonosítható-e a gyártó és a teljes beszállítói lánc?
- Rendelkezésre állnak-e a szükséges megfelelőségi dokumentumok?
- A dokumentáció pontosan a ténylegesen szállított termékre vonatkozik-e?
- Megtalálható-e a terméken vagy csomagolásán minden kötelező adat?
- Rendelkezik-e a termék megfelelő uniós felelős gazdasági szereplővel?
- Igazolható-e a termékoldalon szereplő valamennyi lényeges állítás?
- Jogszerűen használja-e a vállalkozás a márkaneveket és termékfotókat?
- Van-e eljárás a biztonsági panaszok kivizsgálására?
- Gyorsan felfüggeszthető-e az érintett termék értékesítése?
- Elérhetők-e az érintett vásárlók egy esetleges visszahívás során?
Külföldi értékesítésnél további szabályokat is vizsgálni kell
A más uniós országokban történő értékesítés jelentős növekedési lehetőséget biztosíthat, de nem minden nemzeti követelmény teljesen azonos.
Eltérhetnek például:
- a nyelvi követelmények;
- a csomagolási és környezetvédelmi előírások;
- a termékregisztrációs szabályok;
- a fogyasztóvédelmi hatóságok gyakorlatai;
- a jótállási és panaszkezelési folyamatok;
- egyes ágazati engedélyek.
A közép-európai piacra lépés előtt ezért nemcsak a várható keresletet és szállítási költségeket, hanem a célország fogyasztóvédelmi, termékbiztonsági és adózási környezetét is célszerű felmérni.
Összegzés
Az AliExpressre kiszabott 550 millió eurós bírság azt mutatja, hogy az Európai Unió már nem kizárólag ajánlásokkal és felszólításokkal próbálja szabályozni a legnagyobb online platformokat.
Az Európai Bizottság szerint az AliExpress nem megfelelően értékelte és csökkentette az illegális, hamis vagy veszélyes termékek terjedésével járó kockázatokat. A platform vitatja a bírság arányosságát, az ügy azonban egyértelműen jelzi az uniós ellenőrzés szigorodását.
A döntés közvetlenül nem egy átlagos magyar webáruház ellen született. A tanulság azonban minden online kereskedő számára világos:
- a beszállítót ellenőrizni kell;
- a termék eredetét és megfelelőségét dokumentálni kell;
- a platform jóváhagyása nem helyettesíti a jogszabályi megfelelést;
- a biztonsági panaszokat komolyan kell venni;
- saját márkás importnál különösen széles lehet a vállalkozás felelőssége.
Az online piactér biztosíthatja a kirakatot, de a termék mögötti felelősséget nem lehet egyetlen kattintással átadni a platformnak
