AI-tartalmak jelölése 2026: új szabályok augusztustól

Újabb fontos AI Act-határidő érkezik a vállalkozások számára. 2026. augusztus 2-től alkalmazandóvá válnak az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének átláthatósági előírásai.

Az Európai Bizottság július 20-án részletes útmutatót adott ki annak tisztázására, hogy mikor kell tájékoztatni az embereket egy AI-rendszer használatáról, milyen tartalmakat kell géppel olvasható módon megjelölni, illetve milyen esetekben szükséges látható figyelmeztetést elhelyezni egy képen, videón, hangfelvételen vagy szövegen.

A szabályozás nem jelenti azt, hogy augusztustól minden olyan mondat mellé oda kell írni, amelynek megfogalmazásában egy AI-eszköz segített. A kötelezettség függ attól, hogy:

• ki fejlesztette vagy szolgáltatja az AI-rendszert;
• ki és milyen célra használja;
• milyen tartalom készült;
• történt-e érdemi emberi ellenőrzés;
• megtévesztőnek tűnhet-e a tartalom;
• közérdekű témáról tájékoztatják-e a nyilvánosságot.

A vállalkozásoknak ezért nem egyetlen általános „AI-val készült” feliratot kell mindenhová ráragasztaniuk. Először fel kell térképezniük, hol és milyen módon alkalmaznak mesterséges intelligenciát.

Az AI Act módosításait és a határidők átrendezését korábban az uniós Digital Omnibus változásairól szóló cikkünkben is bemutattuk. Fontos azonban, hogy a magas kockázatú rendszerek egyes követelményeinek halasztása nem szüntette meg az augusztusban induló átláthatósági szabályokat.

Négy fő helyzetben lehet szükség tájékoztatásra vagy jelölésre

Az AI Act átláthatósági szabályai négy nagy esetkört különböztetnek meg.

1. Amikor valaki közvetlenül AI-rendszerrel kommunikál

Az AI-rendszer szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a felhasználó tudja: nem emberrel, hanem mesterséges intelligenciával kommunikál.

Ez érintheti például:

• az ügyfélszolgálati chatbotokat;
• az AI-alapú virtuális asszisztenseket;
• a beszélő vagy írásban válaszoló avatarokat;
• az automatikusan kommunikáló AI-ügynököket;
• az AI által irányított telefonos ügyfélszolgálatokat.

A tájékoztatást legkésőbb az első kapcsolatfelvétel kezdetén, világosan és jól érzékelhetően kell megadni. Nem elegendő elrejteni egy hosszú adatkezelési tájékoztató tizenhetedik bekezdésében.

Megfelelő tájékoztatás lehet például:

„Ön jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálati asszisztenssel beszél.”

vagy:

„A kérdésekre elsőként AI-alapú asszisztens válaszol. Szükség esetén munkatársunkhoz irányítjuk.”

Mikor nem kell külön jelezni, hogy AI-val kommunikálunk?

Nem kötelező külön figyelmeztetés, ha az átlagos, észszerűen tájékozott felhasználó számára nyilvánvaló, hogy mesterséges intelligenciával beszél.

Ezt a kivételt azonban szűken kell értelmezni. Egy „AI asszisztens” nevű, robotikonnal megjelenő chatfelületnél valószínűleg nyilvánvaló lehet a helyzet. Egy emberi nevet, valódi fényképet és természetes beszédhangot használó rendszer esetében viszont már könnyen azt hiheti az ügyfél, hogy valódi munkatárssal kommunikál.

A legbiztonságosabb megoldás általában egy rövid, egyértelmű tájékoztatás. Ez nem rontja az ügyfélélményt, sőt segít megfelelően beállítani a felhasználó bizalmát és elvárásait.

Az AI-rendszerek gyors terjedése különösen a felhőalapú üzleti szolgáltatásokban látványos. Az előnyöket és a vállalati felhasználási lehetőségeket az AI- és felhőalapú megoldásokról szóló összefoglalónkban mutattuk be.

2. A generatív AI szolgáltatójának géppel olvasható jelölést kell alkalmaznia

A generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendszer által előállított vagy manipulált:

• szöveg;
• kép;
• videó;
• hanganyag

géppel olvasható módon felismerhető legyen AI által létrehozott vagy módosított tartalomként.

Ez elsősorban nem a ChatGPT-t, képgenerátort vagy videógenerátort használó átlagos vállalkozás feladata, hanem annak a cégnek a kötelezettsége, amely az AI-rendszert fejleszti, saját neve alatt forgalomba hozza vagy szolgáltatja.

A géppel olvasható jelölés a fájlba, a metaadatokba vagy más technikai rétegbe épített információ lehet. Nem feltétlenül látható közvetlenül a kép vagy videó felületén, de alkalmasnak kell lennie arra, hogy megfelelő technikai eszköz felismerje a tartalom mesterséges eredetét.

Fontos különbség tehát:

• a géppel olvasható megjelölés jellemzően a rendszer szolgáltatójának feladata;
• a látható vagy hallható tájékoztatás bizonyos esetekben az AI-rendszert használó vállalkozást terheli.

Nem minden szerkesztett tartalom számít jelölendő AI-tartalomnak

A géppel olvasható jelölési kötelezettség nem feltétlenül vonatkozik azokra az AI-rendszerekre, amelyek csak hagyományos szerkesztési segítséget nyújtanak, és érdemben nem változtatják meg a bemeneti adat tartalmát vagy jelentését.

Ilyen lehet például:

• egy fénykép fényerejének automatikus javítása;
• a háttérzaj csökkentése egy hangfelvételben;
• helyesírási hibák javítása;
• képméret módosítása;
• egyszerű színkorrekció;
• a videó remegésének csökkentése.

Más a helyzet, ha az AI:

• új személyt helyez a fényképre;
• megváltoztatja valakinek az arcát;
• olyan mondatokat ad a szereplő szájába, amelyeket nem mondott;
• mesterséges hangon utánoz egy valós személyt;
• valósághű, de nem létező eseményt jelenít meg.

Az első csoport inkább technikai szerkesztés. A második már a tartalom jelentését, hitelességét vagy valóságtartalmát is módosíthatja.

3. A deepfake tartalmat láthatóan vagy hallhatóan is jelezni kell

Az AI Act szerint deepfake lehet az az AI által létrehozott vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely egy létező vagy valóságosan létezhető személyre, tárgyra, helyre, szervezetre vagy eseményre hasonlít, és hamisan hitelesnek vagy valósnak tűnhet.

Nem minden AI-kép deepfake. Egy látványosan rajzolt fantáziaváros vagy egy háromfejű sárkány könyvelőirodája várhatóan nem téveszti meg a közönséget a valóságtartalmáról.

Deepfake lehet viszont például:

• egy ismert személy hangjának mesterséges utánzása;
• egy vezető hamis videóüzenete;
• egy politikusról készített valósághű, de nem valódi felvétel;
• egy cégvezető arcával létrehozott reklám;
• egy soha meg nem történt esemény fotórealisztikus ábrázolása;
• olyan videó, amelyben egy valós személy látszólag kimond valamit, amit valójában nem mondott.

A deepfake jelölésének legkésőbb akkor meg kell jelennie, amikor a közönség először találkozik a tartalommal. A jelzésnek láthatónak, hallhatónak és érthetőnek kell lennie, ezért önmagában a fájlban elrejtett technikai metaadat nem elegendő.

Megfelelő felirat lehet például:

„Mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított tartalom.”

vagy:

„A videó mesterségesen előállított képet és hangot tartalmaz.”

Művészi és szatirikus tartalomnál enyhébb lehet a megjelenítés

A szabályozás figyelembe veszi, hogy egy film, művészeti alkotás, szatirikus műsor vagy egyértelműen fiktív tartalom élvezeti értékét ronthatná egy folyamatosan villogó, fél képernyőt elfoglaló figyelmeztetés.

Ilyen esetben is szükség lehet tájékoztatásra, de azt úgy lehet elhelyezni, hogy ne akadályozza aránytalanul a mű megtekintését vagy élvezetét.

A döntő kérdés az, hogy a közönség a tartalmat valósnak és hitelesnek hiheti-e. Egy nyilvánvaló paródiánál más megoldás lehet megfelelő, mint egy valós híradás formáját utánzó videónál.

4. Bizonyos közérdekű AI-szövegeket is jelölni kell

Az egyik legtöbb vállalkozást érintő kérdés, hogy mikor kell jelezni egy AI segítségével készített szöveg eredetét.

A szabály nem vonatkozik automatikusan minden:

• weboldalszövegre;
• termékleírásra;
• közösségimédia-bejegyzésre;
• reklámszövegre;
• blogbejegyzésre;
• ügyféltájékoztatóra.

A jelölési kötelezettség akkor merülhet fel, ha az AI által létrehozott vagy manipulált szöveget:

1. közzéteszik;
2. a nyilvánosság tájékoztatására szánják;
3. közérdekű kérdéssel foglalkozik;
4. és nem történt érdemi emberi felülvizsgálat vagy szerkesztői ellenőrzés.

Közérdekű témának számíthat többek között:

• a politika és a demokratikus folyamatok;
• a közigazgatás és a közszolgáltatások;
• az igazságszolgáltatás;
• a közbiztonság;
• a közegészségügy;
• a környezetvédelem;
• a fogyasztók biztonsága;
• a pénzügyi és gazdasági folyamatok;
• a tudományos vagy kulturális fejlemények;
• más, nyilvános vitára számot tartó kérdések.

Egy gazdasági, adózási vagy jogszabályváltozásról szóló vállalati cikk tehát elvileg közérdekű témát érinthet. Ettől még nem kell automatikusan AI-jelölést kapnia, amennyiben a tartalmat hozzáértő személy ténylegesen ellenőrizte, szerkesztette és vállalja érte a felelősséget.

Mit jelent az érdemi emberi ellenőrzés?

Az Európai Bizottság útmutatója alapján nem elegendő pusztán:

• kijavítani az elütéseket;
• átírni néhány szót;
• megváltoztatni a címet;
• lefuttatni egy helyesírás-ellenőrzőt;
• ránézni a szöveg hosszára és formázására.

Érdemi emberi felülvizsgálatnak az tekinthető, amikor egy megfelelő tudással és szakmai ítélőképességgel rendelkező személy megvizsgálja a szöveg tartalmát, ellenőrzi az állításokat, a forrásokat és szükség esetén módosítja vagy elutasítja a közzétételt.

A szerkesztői ellenőrzést végző személynek tényleges lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy:

• átírja a tartalmat;
• további forrásokat kérjen;
• kijavítsa a téves állításokat;
• törölje a félrevezető részeket;
• vagy megakadályozza a cikk közzétételét.

Aki csak megnyomja a „Közzététel” gombot, miközben a szöveget tartalmilag nem vizsgálta meg, az nem feltétlenül valósít meg érdemi szerkesztői ellenőrzést.

A pontatlan AI-válaszok vállalati és jogi kockázata nem elméleti kérdés. Korábbi cikkünkben bemutattuk azt az esetet is, amikor egy német bíróság a Google AI Overviews téves állításaival kapcsolatos felelősségi kérdéseket vizsgált.

Kell-e jelölni az AI segítségével írt vállalati blogcikket?

Nem feltétlenül.

Ha egy vállalkozás AI segítségével készít vázlatot, majd a szöveget egy hozzáértő ember:

• tartalmilag ellenőrzi;
• hivatalos forrásokkal összeveti;
• kijavítja;
• átszerkeszti;
• saját következtetésekkel egészíti ki;
• és vállalja a közzétételért a felelősséget,

akkor a közérdekű szövegekre vonatkozó jelölési kötelezettség alóli kivétel alkalmazható lehet.

A munkafolyamatot ugyanakkor célszerű dokumentálni. Egy későbbi vita esetén hasznos lehet igazolni:

• ki ellenőrizte a szöveget;
• milyen forrásokat használt;
• milyen módosításokat végzett;
• ki engedélyezte a közzétételt;
• ki viseli a szerkesztői felelősséget.

Más lehet a helyzet, ha egy automatizált rendszer emberi ellenőrzés nélkül napi több száz hírt, pénzügyi összefoglalót vagy fogyasztói figyelmeztetést tesz közzé.

A termékleírásoknál és reklámoknál is lehet más jogi kockázat

Egy egyszerű termékleírás vagy reklámszöveg nem feltétlenül tartozik a közérdekű AI-szövegekre vonatkozó jelölési kötelezettség alá.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AI által kitalált vagy túlzó állítások következmények nélkül maradnak.

A vállalkozás továbbra is felelhet például:

• a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatért;
• a valótlan termékállításért;
• a fogyasztó hibás tájékoztatásáért;
• a szerzői jogot sértő tartalomért;
• a személyiségi jogok megsértéséért;
• a jogellenesen kezelt személyes adatokért.

A mesterséges intelligencia nem válik jogi pajzzsá attól, hogy a hibás mondatot nem munkatárs, hanem algoritmus pötyögte össze. A digitális értékesítés általános kockázatairól a digitális piaci fogyasztóvédelemről szóló cikkünkben írtunk részletesebben.

Érzelemfelismerésnél és biometrikus kategorizálásnál is tájékoztatni kell az érintetteket

Az AI-rendszert alkalmazó vállalkozásnak tájékoztatnia kell azokat a természetes személyeket is, akik érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer működésének vannak kitéve.

Ez felmerülhet például olyan megoldásoknál, amelyek:

• arckifejezésből próbálnak érzelmi állapotot meghatározni;
• hangból következtetnek stresszre vagy elégedettségre;
• biometrikus jellemzők alapján sorolnak kategóriába személyeket;
• kameraképet elemeznek viselkedési vagy érzelmi következtetések levonására.

A tájékoztatási kötelezettség valós idejű és utólagos elemzésnél is fennállhat. Emellett adatvédelmi szabályokat is alkalmazni kell, különösen akkor, ha biometrikus vagy más különleges személyes adat kezelése történik.

Bizonyos munkahelyi és oktatási érzelemfelismerési alkalmazások ráadásul már az AI Act tiltott gyakorlatai közé tartozhatnak, kivéve egyes egészségügyi vagy biztonsági célú eseteket.

Mikortól kell alkalmazni a szabályokat?

Az AI Act 50. cikkének átláthatósági előírásai 2026. augusztus 2-től alkalmazandók.

Korlátozott átmeneti időszak csak azoknak a generatív AI-rendszereknek a szolgáltatóit érinti, amelyeket 2026. augusztus 2. előtt már forgalomba hoztak. Ezeknél a géppel olvasható jelölési és felismerhetőségi követelményt 2026. december 2-től kell teljesíteni.

Ez a haladék nem vonatkozik általánosan minden átláthatósági kötelezettségre.

Az augusztus 2. előtt létrehozott tartalmakat nem kell kötelezően visszamenőleg megjelölni. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt javasolja, hogy ahol ez lehetséges és indokolt, a vállalkozások önkéntesen tegyék meg.

Mekkora bírság kapcsolódhat a szabályok megsértéséhez?

Az AI Act egyes átláthatósági kötelezettségeinek megsértésénél a bírság felső határa:

• 15 millió euró, vagy
• vállalkozásoknál az előző pénzügyi év teljes világpiaci éves árbevételének legfeljebb 3 százaléka.

A két érték közül a jogszabály szerinti magasabb összeg lehet irányadó, miközben a kis- és középvállalkozásoknál az arányossági szempontokat is figyelembe kell venni.

A bírság nem automatikusan jár minden hiányzó chatbotfelirat után. A hatóság várhatóan figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyát, időtartamát, következményeit és a vállalkozás együttműködését.

Ettől függetlenül az augusztusi határidőt nem célszerű vállalati dekorációnak tekinteni.

Mit érdemes most megtenniük a vállalkozásoknak?

1. Készüljön AI-nyilvántartás

Gyűjtsék össze, hogy a cégnél milyen mesterségesintelligencia-rendszereket használnak:

• ügyfélszolgálaton;
• marketingben;
• közösségi médiában;
• tartalomgyártásban;
• HR-ben;
• értékesítésben;
• weboldalon;
• telefonos kommunikációban;
• kép-, hang- vagy videókészítésnél.

2. Válasszák külön a szolgáltatói és felhasználói szerepet

Nem ugyanaz a kötelezettsége annak a vállalkozásnak, amely:

• saját AI-rendszert fejleszt;
• más céggel fejlesztet saját márkás rendszert;
• kész AI-szolgáltatást használ;
• vagy AI-val készített tartalmat tesz közzé.

A saját márkanév alatt működtetett chatbotnál vagy alkalmazásnál a vállalkozás szerepe összetettebb lehet, mint egy egyszerű külső szoftverhasználatnál.

3. Ellenőrizzék a chatbotokat

A chatbot első üzenetében egyértelműen jelenjen meg, hogy AI-rendszerről van szó.

Ellenőrizni kell azt is:

• elérhető-e emberi ügyintéző;
• hogyan történik az átadás;
• milyen adatokat kér a rendszer;
• rögzítik-e a beszélgetést;
• megfelelő-e az adatkezelési tájékoztatás.

4. Alakítsanak ki AI-tartalom-jelölési szabályt

Határozzák meg, mikor kell a vállalkozás által közzétett:

• képet;
• videót;
• hangfelvételt;
• szöveget

AI-tartalomként megjelölni.

A szabályzat külön kezelje a hagyományos képszerkesztést, a teljesen generált tartalmat, a deepfake-et és az ember által ellenőrzött AI-szöveget.

5. Dokumentálják az emberi ellenőrzést

Közérdekű tartalomnál legyen azonosítható:

• a szerző vagy szerkesztő;
• az ellenőrzés időpontja;
• a felhasznált forrás;
• a jóváhagyó személy;
• a módosítás vagy elutasítás joga.

Nem kell minden vesszőhöz külön aktát nyitni, de legyen valós és bizonyítható szerkesztői folyamat.

6. Nézzék át a külső szolgáltatók feltételeit

Ellenőrizni kell, hogy a használt AI-platform:

• alkalmaz-e géppel olvasható jelölést;
• milyen metaadatokat helyez el;
• eltávolíthatók-e ezek exportáláskor;
• biztosít-e tájékoztatási funkciót;
• milyen útmutatást ad az uniós megfeleléshez.

Az új uniós felhő- és AI-szabályozási környezet miatt a vállalati szoftverek kiválasztásánál egyre fontosabb szempont lesz, hogy a szolgáltató milyen megfelelési eszközöket biztosít.

7. Készítsenek rövid belső útmutatót a munkatársaknak

A dolgozóknak tudniuk kell:

• mikor használhatnak generatív AI-t;
• milyen adatot nem tölthetnek fel;
• mikor kell emberi ellenőrzés;
• milyen tartalmat kell megjelölni;
• ki hagyhatja jóvá a közzétételt;
• mit kell tenni deepfake vagy más megtévesztő tartalom észlelésekor.

Nem kell minden AI-segítséget neonfelirattal ellátni

Az új szabályok célja nem az, hogy minden helyesírás-javítás, képkivágás vagy ötletelés után villogó „AI VESZÉLY” tábla jelenjen meg.

A hangsúly azokon a helyzeteken van, amelyekben az emberek:

• nem tudják, hogy géppel kommunikálnak;
• valódi felvételnek hihetnek egy mesterséges tartalmat;
• ember által ellenőrzött hírnek gondolhatnak egy automatikusan közzétett szöveget;
• vagy nincsenek tisztában azzal, hogy biometrikus vagy érzelmi elemzésnek vannak kitéve.

A vállalkozás számára ezért a legfontosabb feladat az AI-használat feltérképezése, a felelősségi körök kijelölése és az érdemi emberi ellenőrzés biztosítása.

Az augusztus 2-i határidő után az AI nem kerül ki a vállalati eszköztárból. Egyszerűen több helyen kell világossá tenni, mikor dolgozik a háttérben algoritmus, és mikor áll a tartalom mögött valódi emberi döntés.